A terület a Kelet-európai-síkság nyugati részén és a Közép-Orosz-hátság egy kisebb részén fekszik. A Gyeszna és az Oka folyók erdőkkel borította vízválasztóját és a Gyeszna medencéjének középső szakaszát foglalja magában. Domborzatára az erősen tagolt eróziós síkság jellemző. Legmagasabb pontja 288 m.
Legfontosabb folyóvize a Dnyeper mellékfolyója, a Gyeszna, mely itt észak-déli irányban haladva maga is több mellékfolyót vesz fel, majd Kijev alatt torkollik a Dnyeperbe. A Belgorodi területen torkollnak a Gyesznába: balról a Bolva (Brjanszknál), a Navlja és a Nyerussza, jobbról a Szudoszty és több kisebb folyó. Ugyancsak a Dnyeper vízrendszeréhez tartozik a nyugati vidékek folyója, az Iputy. A 49 jelentősebb állóvíz közül legnagyobb a 450 hektár területű Kozsani-tó.
Éghajlat
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és meleg a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi vidékeken 4,5°, a délin 5,9°. A januári középhőmérséklet -7 – 9°, a júliusi 18 – 19°. A tenyészidő 180 nap, a csapadék mennyisége éves átlagban 560 – 600 mm. A leginkább csapadékos évszak a nyár, a téli hónapok csapadékmennyisége csekély (25–35 mm/hó).
Növény- és állatvilág
A terület a tajga déli határán fekszik, csupán a délkeleti széleken megy át az erdős sztyepp övezetbe. Az összterület több mint 25%-a, összesen mintegy egymillió hektár erdővel borított vidék; a brjanszki erdő a központi, erősen iparosodott körzetekben messze földön híres. A legnagyobb erdős masszívumok a Gyeszna bal partja mentén, valamivel kisebbek a Szudoszty és az Iputy folyók mentén találhatók. Egyaránt jellemzők a fenyő-, a vegyes- és a lombos erdők. Leggyakrabban előforduló fajták az erdei fenyő (kb. 40%), továbbá a nyír- és a nyárfa. Gyakori még a tölgy, a kőris, a juhar, a éger, a hárs stb. A nyugati tájak (Novozibkov környéke) jellemző fafajtája a gyertyán. Az állatvilágotjávorszarvas, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl és több száz madárfaj képviseli.
Természetvédelmi területek
Brjanszkij lesz(Brjanszki erdő), kb. 12 000 ha. 1987-ben alakították ki a Gyeszna és a Nyerussza folyók közötti vidéken, a Trubcsovi és a Szuzemszki járások területén. Célja a tajga övezet és a lombos erdő övezet találkozásánál elterülő, tipikus közép-orosz táj (Poleszje) gazdaság által kevéssé érintett erdőinek védelme.
Prigyesznyanszkij(Gyeszna menti) néven nagy kiterjedésű nemzeti park kialakítását is tervezik. A nemzeti park a Navlinszki, a Vigonicsi és a Trubcsovszki járások részeit foglalja majd magában, tervezett nagysága meghaladja a 100 000 ha-t.
Történelem
A Brjanszki terület 1944. július 5-én jött létre az Orjoli terület egy részéből, miután a térséget felszabadították a német megszállás alól. Előzményének tekinthető az 1920. április 1-jén létrejött Brjanszki kormányzóság, melyet a 20-as években végrehajtott nagy közigazgatási reform részeként 1929. január 14-én beolvasztottak a Szmolenszk székhelyű Nyugati területbe.[1]
A vidéket eredetileg a szláv vjaticsok lakták. A 10. század végén a kijevi fejedelem a Gyeszna mentén több erődöt építtetett, közöttük volt az egykori Brjanszk is. A terület a 14. században a Litván fejedelemséghez tartozott, 1500 után a Moszkvához hű egyik fejedelemség része lett. Jelentősége a 17. század közepétől gyorsan növekedett részben földrajzi fekvése, részben a Gyesznán megélénkülő folyami hajózás és kereskedelem eredményeként.
A 16. században állandósultak az ellenségeskedések és háborúk. 1635-től a vidék a Moszkva Ukrajna közötti kereskedelem fontos útvonala lett. I. Péter idején Brjanszk városa a déli, azovi területek elleni hadjárat egyik bázisa volt, többek között kisebb hajókat építettek a kozák seregek számára. A 18. században Brjanszk kereskedelmi jelentősége csökkent. Az ipari fejlődés a 19. század második felétől gyorsult fel. 1868-ban megépült a régió első vasútvonala (Szmolenszk-Brjanszk-Orjol). Brjanszk mellett vasúti járműgyár és több vasipari üzem létesült. 1900-ban megindult vidéken a cementgyártás.
A második világháború idején Brjanszk városában a német megszállás 708 napig tartott. A brjanszki erdőben szerveződtek és működtek a legnagyobb szovjet partizánalakulatok.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű-baleset következtében Oroszország egyes nyugati körzeteit is sugárszennyezés érte, köztük leginkább a terület Klinci és Novozibkovi járásait. A szennyezés súlyos károkat okozott, következményei máig sem múltak el teljesen.
Népesség
A lakossága összlétszáma 1 346 500 fő (2005), a népsűrűség 38,6 fő/km².
A Brjanszki területen (a 2010. évi népszámláláskor) 16 város, 24 városi jellegű település és 2633 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Brjanszki területen 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 9-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 3%-a számára nyújtanak otthont.
A Brjanszki terület városai (a városi cím elnyerésének évével), városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
A Brjanszki terület élén a kormányzó, Nyikolaj Gyenyin áll (Egységes Oroszország Párt). A 2004. december 19-én megtartott választásokon a korábbi kormányzó, Jurik Lodkin (Kommunista Párt) indulását bírósági ítélet akadályozta meg.
2006 óta a Brjanszki területen 287 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (городской округ) , 27 járás (район), továbbá 30 városi község (городское поселение) és 223 falusi község (сельское поселение).
Városi körzetek
Brjanszk
Klinci
Novozibkov
Szelco
Sztarodub
Fokino
Klimovo települések
Járások
A Brjanszki terület járásai
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
A mezőgazdasági termelés az ipar súlyához viszonyítva kevésbé jelentős. Termékenyebb csernozjom talajok csupán a régió délkeleti szélein találhatók. A gabonafélék (búza, árpa, rozs) mellett nagy terület jut az ipari növények: len, kender, cukorrépa, komló termesztésére. Hagyományosan nagy (közel 25%) a burgonya termesztésének aránya.
Ásványkincsek
Ásványi kincsei között kiemelkedő jelentőségűek tőzeg- és foszforit tartalékai. A kitermelhető tőzegtelepek 82 ezer ha-t, az erdővel borított területekkel együtt 125 ezer ha-t foglalnak el. A foszforitot a műtrágyagyártás során hasznosítják. 44 lelőhelye ismeretes, nagyobb részt a Gyeszna bal partján, készleteit 150 millió tonnára becsülik. Ugyancsak nagy mennyiségben áll rendelkezésre a foszforit kíséretében előforduló glaukonit. Egyéb ásványi kincsek közül említést érdemelnek az üvegipari és építőipari alapanyagok: homok, anyag, mészkő.
Ipar
TEM18-017 típusú dízelmozdony, a Brjanszki Gépgyár terméke
A régió fejlett iparral rendelkezik. Meghatározó jelentőségű iparágak a fémfeldolgozás és a gépgyártás. Papír-, építőanyag- és vegyipara, fa- és fafeldolgozóipara, textil- és élelmiszeripara is jelentős.
A legnagyobb ipari központ Brjanszk, ahol többek között vas- és acélöntöde üzemel, teherautókat, mezőgazdasági gépeket állítanak elő. Itt működik az ország egyik legnagyobb, 1873-ban alapított gépgyára (BMZ), ahol hagyományosan vasúti mozdonyok és tehervagonok készülnek, valamint dízelmotorok hajók számára. A szintén nagy hagyományokkal rendelkező "Arzenál" gyárban haditechnikai felszerelések mellett nehézgépeket, útgyalukat, aszfaltterítő gépeket állítanak elő.
"Izoterm kutatóintézet": félvezetők, orvosi és mikroelektronikai műszerek gyártása.
Fokino: "Malcovi portlandcementgyár;" az 1899-ben alapított vállalat Oroszország egyik legnagyobb cementgyára.
Gyjatykovo: üvegkristály üzem, a 18. század óta különleges díszítésű termékeiről híres.
Közlekedés
A terület fejlett vasúti hálózattal rendelkezik, teljes hossza megközelíti az 1 000 km-t. Fontos vasúti csomópontok: Brjanszknak külön személyi főpályaudvara és külön teherforgalmi pályaudvara van, továbbá jelentős forgalmat bonyolít le Unyecsa város vasúti csomópontja a régió nyugati részén, az orosz–belarussz határ közelében. Brjanszkon keresztül vezet többek között a Budapest–Kijev–Moszkva nemzetközi vasútvonal is.
A Gyeszna hagyományosan fontos víziút, mely kedvező összeköttetést teremt Ukrajna fővárosával, illetve a Dnyeperen át az ország déli körzeteivel. A légiforgalom tekintetében előrelépést jelentett, hogy Brjanszk repülőtere 1995-ben nemzetközi repülőtéri státust kapott.
↑Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
.svg)
