Tatárföld (Татарстан Республикасы)
Tatárföld címere Tatárföld zászlaja
Mottó: Buldırabız!
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Volgamenti szövetségi körzet
Székhely	Kazany
Köztársasági elnök	Rusztam Minnyihanov
Hivatalos nyelv	orosz, tatár
Népesség
Teljes népesség	4 003 016 fő (2024)
Népsűrűség	55,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	68 ezer km²
Időzóna	UTC +3 (NYISZ: nincs)
Elhelyezkedése
Tatárföld Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′55.55, 50.93333333333355.550000°N 50.933333°EKoordináták: é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′55.55, 50.93333333333355.550000°N 50.933333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat.

A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kazany. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).

Egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy török kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve – romanizált alakban – Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, amely a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalos.

A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660–1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török–mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazanyt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazanyt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek pravoszláv templomokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766–1770 között épült.

A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.

Az 1918–1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.

1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Oroszországi Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette.^[forrás?] Autonómiatörekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.^[1] Jelenleg Oroszország része.

Bővebben: Tatárföld földrajza

Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, fővárosa kb. 800 km-re keletre van Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.

Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), Csuvasföld (nyugatra) és Mariföld (nyugatra, északnyugatra).

Legmagasabb pontja: 343 méter. Legnagyobb távolsága észak-déli irányban 290 km, kelet-nyugati irányban 460 km.

Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK) fekszik.

UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)

A tatár nevek zárójelben megadva.

• Belaja (Агыйдел / Ağidel)
• Káma (Чулман / Çulman)
• Volga (Идел / İdel)
• Ik (Ык / Iq)
• Vjatka (Нократ / Noqrat)

A Kámán több víztározó épült, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:

• Kujbisevi-víztározó
• Nyizsnyekamszki-víztározó

Legnagyobb tava a Kaban-tavak rendszere.

Tatárföld földgázban, gipszben és még számos ásványi kincsben gazdag terület.

• Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
• Hosszú a tél, a folyók, tavak általában november végétől áprilisig befagynak.
• Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
• Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.

• Lakosság: 3 779 265 (2002)
  • Városi lakosság: 2 790 661 (73,8%)
  • Vidéki lakosság: 988 604 (26,2%)
  • Férfi: 1 749 050 (46,3%)
  • Nő: 2 030 215 (53,7%)
• 1000 férfira jutó nők száma: 1161
• Átlagéletkor: 36,5 év
  • Városban: 35,7 év
  • Vidéken: 38,7 év
  • Férfiak: 33,8 év
  • Nők: 38,8 év
• Háztartások száma: 1 305 360 (3 747 267 lakosra számítva)
  • Városban: 970 540 (2 762 818 lakos)
  • Vidéken: 334 820 (984 449 lakos)
• Demográfiai adatok (2005)
  • Születések: 36 967 (születési ráta 9,8)
  • Halálozások: 51 841 (halálozási ráta 13,8)

A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. A lakosság 0,02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.

	1926-os népszámlálás	1939-es népszámlálás	1959-es népszámlálás	1970-es népszámlálás	1979-es népszámlálás	1989-es népszámlálás	2002-es népszámlálás
Tatárok	1,263,383 (48,7%)	1,421,514 (48,8%)	1,345,195 (47,2%)	1,536,430 (49,1%)	1,641,603 (47,6%)	1,765,404 (48,5%)	2,000,116 (52,9%)
Oroszok	1,118,834 (43,1%)	1,250,667 (42,9%)	1,252,413 (43,9%)	1,382,738 (42,4%)	1,516,023 (44,0%)	1,575,361 (43,3%)	1,492,602 (39,5%)
Csuvasok	127,330 (4,9%)	138,935 (4,8%)	143,552 (5,0%)	153,496 (4,9%)	147,088 (4,3%)	134,221 (3,7%)	126,532 (3,3%)
Egyéb	84,485 (3,3%)	104,161 (3,6%)	109,257 (3,8%)	112,574 (3,6%)	140,698 (4,1%)	166,756 (4,6%)	160,015 (4,2%)

A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.

• Kazany, a köztársaság fővárosa,
• Aznakajevo
• Almetyjevszk
• Bavli
• Bugulma
• Buinszk
• Jelabuga
• Zainszk
• Zelenodolszk
• Leninogorszk
• Naberezsnije Cselni
• Nyizsnyekamszk
• Nurlat
• Csisztopol

• Agriz
• Arszk
• Innopolisz
• Kukmor
• Laisevo
• Mamadis
• Mengyelejevszk
• Menzelinszk
• Bolgar
• Tyetyusi

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Agrizi járás	Агрызский район	Agriz	36 626
Akszubajevói járás	Аксубаевский район	Akszubajevo	32 161
Aktanisi járás	Актанышский район	Aktanis	31 971
Alekszejevszkojei járás	Алексеевский район	Alekszejevszkoje	26 236
Alkejevói járás	Алькеевский район	Bazarnije Mataki	19 991
Almetyjevszki járás	Альметьевский район	Almetyjevszk	51 100
Apasztovói járás	Апастовский район	Apasztovo	21 627
Arszki járás	Арский район	Arszk	51 667
Atnyai járás	Атнинский район	Bolsaja Atnya	13 650
Aznakajevói járás	Азнакаевский район	Aznakajevo	29 694
Baltaszi járás	Балтасинский район	Baltaszi	33 879
Bavli járás	Бавлинский район	Bavli	14 161
Bogatije Szabi-i járás	Сабинский район	Bogatije Szabi	31 038
Kajbici járás	Кайбицкий район	Bolsije Kajbici	14 898
Bugulmai járás	Бугульминский район	Bugulma	22 261
Buinszki járás	Буинский район	Buinszk	25 101
Cseremsani járás	Черемшанский район	Cseremsan	20 361
Csisztopoli járás	Чистопольский район	Csisztopol	19 406
Jelabugai járás	Елабужский район	Jelabuga	10 904
Jutazai járás	Ютазинский район	Urusszu	21 615
Kamszkoje Usztyje-i járás	Камско-Устьинский район	Kamszkoje Usztyje	16 904
Kukmori járás	Кукморский район	Kukmor	52 021
Laisevói járás	Лаишевский район	Laisevo	36 516
Leninogorszki járás	Лениногорский район	Leninogorszk	22 700
Mamadisi járás	Мамадышский район	Mamadis	45 005
Mengyelejevszki járás	Менделеевский район	Mengyelejevszk	30 377
Menzelinszki járás	Мензелинский район	Menzelinszk	29 359
Muszljumovói járás	Муслюмовский район	Muszljumovo	21 884
Novosesminszki járás	Новошешминский район	Novosesminszk	14 179
Nurlati járás	Нурлатский район	Nurlat	27 519
Nyizsnyekamszki járás	Нижнекамский район	Nyizsnyekamszk	37 860
Pesztreci járás	Пестречинский район	Pesztreci	29 023
Ribnaja Szloboda-i járás	Рыбно-Слободский район	Ribnaja Szloboda	27 630
Szarmanovói járás	Сармановский район	Szarmanovo	36 681
Szpasszki járás	Спасский район	Bolgar	20 554
Sztaroje Drozzsanoje-i járás	Дрожжановский район	Sztaroje Drozzsanoje	25 753
Tukaj járás	Тукаевский район	Naberezsnije Cselni	36 561
Tyetyusi járás	Тетюшский район	Tyetyusi	24 875
Tyuljacsi járás	Тюлячинский район	Tyuljacsi	14 273
Verhnyij Uszlon-i járás	Верхнеуслонский район	Verhnyij Uszlon	16 641
Viszokaja Gora-i járás	Высокогорский район	Viszokaja Gora vasútállomás telep	43 207
Zainszki járás	Заинский район	Zainszk	15 978
Zelenodolszki járás	Зеленодольский район	Zelenodolszk	60 878

A köztársaság első elnöke Mintimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.^[3]

2022. decemberében Tatárföld Államtanácsa elfogadta a köztársaság alkotmányának módosításait, amelyek értelmében a köztársaság legfőbb méltóságát az eddigi elnök helyett raisznak (vezető, fő) fogják nevezni. Ezt a szövetségi törvény írja elő, de a régió mindeddig ellenezte az átnevezést. A 2025-ig hivatalban lévő Rusztam Minnyihanov még megtarthatja az elnök elnevezést.^[4]

Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).

Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).

Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd amerikai dollár volt.^[5]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egyik jellegzetes étele az öçpoçmaq, ami hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta.^[6][7]

• 
  besbarmak, főtt tészta ló- vagy birkahússal, hagymaszószban

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Megújul Tatárföld kazani városközpontja Archiválva 2009. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A ”harmadik életkor” egyeteme Kazánban^{[halott link]}

• Tatárok
• Híres tatárok listája
• Tatár nyelv
• Volgai Bolgárország