Penzai terület
A Penzai terület (oroszul Пензенская область,tatárul Пе́нза өлкәсе́) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Penza. 2010-ben népessége 1 386 186 fő volt. Területe 43 200 km².
Határos az Uljanovszki területtel, a Szaratovi területtel, a Tambovi területtel, a Rjazanyi területtel és Mordvinfölddel.
Politikai vezetés
A Penzai terület kormányzója (a vezető titulusa 1999-től):
- Vaszilij Kuzmics Bocskarjov: 1998. – 2015. május 25-ig.
- Ivan Alekszandrovics Belozercev:
- 2015. május 25. – 2015. szeptember 21-ig Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott.
- 2015. szeptember 21-től kormányzó (megválasztva, majd 2020-ban újraválasztva)
- 2021. március 21-én őrizetbe vették egy megvesztegetési büntetőügyben gyanusítottként,[1] és 23-án Putyin elnök menesztette.[2]
- Oleg Vlagyimirovics Melnyicsenko: 2021. március 26. – Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Kinevezése a következő kormányzóválasztásig szól.[3]
- A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,[4] és szeptember 28-án mint megválasztott kormányzót beiktatták hivatalába.
Népesség
Népek |
1939-ben[5] |
1959-ben[6] |
1970-ben[7] |
1979-ben[8] |
1989-ben[9] |
2002-ben[10] |
2010-ben[11]
|
oroszok
|
1 484 913 (86,8%)
|
1 311 909 (86,9%)
|
1 323 489 (86,2%)
|
1 306 093 (86,5%)
|
1 296 143 (86,1%)
|
1 254 680 (86,4%)
|
1 165 668 (86,8%)
|
mordvinok
|
132 752 (7,8%)
|
109 442 (7,2%)
|
106 485 (6,9%)
|
95 718 (6,3%)
|
86 370 (5,7%)
|
70 739 (4,9%)
|
54 703 (4,1%)
|
tatárok
|
64 660 (3,8%)
|
62 224 (4,2%)
|
74 835 (4,9%)
|
78 236 (5,2%)
|
81 307 (5,4%)
|
86 805 (6,0%)
|
86 431 (6,4%)
|
csuvasok
|
7535 (0,4%)
|
6050 (0,4%)
|
7433 (0,5%)
|
7121 (0,5%)
|
7075 (0,5%)
|
6738 (0,5%)
|
8595 (0,7%)
|
2002-ben a Semisejkai járásban a lakosság 51,6%-a mordvin, a Nyeverkinói járás 50,4%-a tatár, a többi járás orosz többségű.
Jelentős mordvin kisebbség él még a Kameskiri járásban (az összlakosság 30%-a), a Szosznovoborszki járásban (28,5%), a Besszonovkai járásban (25%), a Lopatyinói járásban (16%), a Belinszkiji járásban (14,4%), a Nyikolszki járásban (13,1%), a Nyizsnyij Lomov-i járásban (10%), a Narovcsati járásban (8%), a Szpasszki járásban (6%), a Gorogyiscsei járásban (5,9%), a Szerdobszki járásban (5,7%), a Kolisleji járásban (5%), a Moksani járásban (4,7%) és a Nyeverkinói járásban (4,5%).
Jelentős tatár kisebbség él még a Gorogyiscsei járásban (31,9%), a Kuznyecki járásban (28%), a Szosznovoborszki járásban (28%), a Kamenkai járásban (22,6%), a Lopatyinói járásban (22%), a Pacselmai járásban (17,6%), a Semisejkai járásban (8,4%), a Nyizsnyij Lomov-i járásban (8%) és a Szerdobszki járásban (5,4%).
Jelentős csuvas kisebbség lakja a Nyeverkinói járást, ahol az összlakosság 24,9%-át adják.
Városok
Járások
A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:
Jegyzetek
|
|