PROFILPELAJAR.COM

Zsálya
	Mezei zsálya; (Salvia pratensis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Alcsalád:	Nepetoideae;
Nemzetség-; csoport:	Mentheae;
Nemzetség:	Zsálya (Salvia); L.
Fajok
	Zsályafajok listája
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zsálya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zsálya témájú médiaállományokat és Zsálya témájú kategóriát.

Ez a szócikk a zsálya, tudományos nevén Salvia növénynemzetségről szól. A Salvia officinalis gyógynövényhez lásd: Orvosi zsálya. A pszichoaktív Salvia divinorum-hoz lásd: Látnokzsálya. Salvia volt egykor Savoia di Lucania olasz község neve is. A keresztnévhez lásd: Zsálya

A zsálya (Salvia) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A három génusz egyike, amiket közönségesen zsálya néven említenek. A köznyelvben a „zsálya” szó általában az orvosi zsálya (Salvia officinalis) nevű fajra utal, de a kettős nevezéktan szabályai szerint bármely zsályafajra utalhatunk. A nemzetségbe kb. 700-900 faj tartozik, melyek között évelő és egyéves lágy szárú növények, cserjék is megtalálhatók. A nemzetség eredete, egyben biodiverzitásának központja Közép-, illetve Délnyugat-Ázsia területére tehető.^[1] Egyes fajait dísznövénynek, másokat gyógynövénynek termesztik.^[2] A dísznövényként használt fajokra általában a Salvia néven hivatkoznak.

Két közeli rokon nemzetséget is gyakran zsályának neveznek, ezek a Perovskia (sudárzsálya) és a Phlomis (macskahere). Angol nyelvterületen gyakran az üröm (Artemisia) nemzetség egyes fajait is Salviának hívják, a szürke levelű fajokat fehér zsályának. A valódi fehér zsálya a Salvia apiana faj.

Válogatott fajok

Bővebben: Zsályafajok listája

Salvia apiana – kaliforniai fehér zsálya
Salvia argentea – ezüstzsálya
Salvia arizonica – „arizonai zsálya”, lila virágú
Salvia austriaca – osztrák zsálya
Salvia azurea – nagyméretű kék virágokkal
Salvia candelabrum – kék virágú, illatos
Salvia clevelandii – clevelandi kékzsálya
Salvia coccinea – skarlátpiros zsálya, vörös virágú évelő
Salvia columbariae – galambzsálya
Salvia discolor – andoki ezüstös zsálya
Salvia divinorum – látnokzsálya vagy jósmenta
Salvia dorrii – kis sivatagi zsálya, elszívva enyhe hallucinogén hatása van
Salvia elegans – ananászzsálya
Salvia farinacea – hamvas zsálya, egyéves, de enyhe időjáráskor áttelelhet
Salvia fulgens – vöröslő zsálya, évelő
Salvia funerea – gyapjas zsálya
Salvia glutinosa – enyves zsálya
Salvia greggii – vörös virágú zsályafaj igen erős illattal
Salvia guaranitica – ánizsszagú zsálya
Salvia hispanica – chia avagy azték zsálya
Salvia leucantha – mexikói zsálya, bársonyos lila és fehér füzérvirágzat, kb. 1 méteresre megnő
Salvia leucophylla – „lila zsálya”
Salvia libanotica –
Salvia longistyla –
Salvia lyrata –
Salvia mexicana – mexikói zsálya, középkék-levendula virágok, 2,5-3 méter magas
Salvia mohavensis – Mojave-zsálya
Salvia microphylla – kislevelű zsálya
Salvia miltiorrhiza – kínai zsálya
Salvia nemorosa – ligeti zsálya, Szent-Ilona füve
Salvia officinalis – orvosi zsálya
Salvia patens – kék zsálya vagy enciánkék zsálya
Salvia polystachya – chia
Salvia potus – chia
Salvia pratensis – mezei zsálya
Salvia roemeriana – az árnyékos, nedves területeket kedveli
Salvia sclarea – muskotályzsálya
Salvia spathacea – kolibrizsálya, karmazsinzsálya, korsózsálya
Salvia splendens – paprikavirág
Salvia superba –
Salvia transylvanica –
Salvia uliginosa – mocsári zsálya
Salvia verbenaca – kisvirágú (vagy szeldeltlevelű) zsálya
Salvia verticillata – lózsálya
Salvia viridis (syn.: S. horminum) – egynyári zsálya

Lózsálya

(Salvia verticillata L.), népies nevei: Gyűrűs vagy pereszlén-forma zsálya, macskaláb. 30–60 cm magasra növő évelő növény. Felső levelei csaknem háromszögűek. Virágai számosan, rendszerint 20-ával örvösen állók. Murvái aprók, visszahajlók és hártyásak. Virágai 12–20 mm hosszú, búzavirágszínűek, a párta belsejében szőrkoszorúval. Csészéje 5–8 mm rendszerint bíborszínű. Megterem utak mellett, erdők szélén az egész országban.

Enyves zsálya

(Salvia glutinosa L.), népies neve: Méregvonó lapu. 30–125 cm magasra növő évelő növény. Szárának felső része, murvája és csészéje sűrűn mirigyes, enyves. Levelei nagyok, hosszú nyelűek, vállukon nyilasan szívesek. Virága kénsárga, barnán pettyezett. 30–35 mm hosszú. Megterem patakok mentén, erdőkben az egész ország magasabb hegyvidékén.

Polyhos zsálya

(Salvia austriaca Jacq.), népies neve: Osztrák zsálya. 30–100 cm magasra növő évelő növény. Tőlevelei rózsát alkotnak, nagyok, szíves alakúak, erősen ráncoltak. Szára fölül a csészével együtt mirigyes és hosszabb szőröktől borzas, csak az első elágazásnál leveles. Pártája sárgás fehér, 17–20 mm hosszú és még egyszer akkora, mint a csésze. Főleg az alföldi mezőkön terem, ugyanakkor a Börzsönyben megtalálható növényfaj.^[3]

Más honi fajok

Salvia aethiopis L. (barlanglapu),
Salvia betonieaefolia Etling.,
Salvia bertolonii Vis.,
Salvia dumetorum Andrz.,
Salvia nutans L., (védett, bókoló zsálya)
Salvia villicaulis Borb. (amplexicaulis Rchb. et Auct. Hung.)

Összetevők

A zsálya nemzetség fajai terpénekben gazdagok. Az illóolajokban, amelyek mirigypikkelyekben és mirigyszőrökben találhatók, nagy mennyiségű mono- és szeszkviterpént tartalmaznak. A gyantafrakcióban diterpének vannak jelen. Ezen belül kiemelkedőek a triciklikus diterpének, például a diterpén-keserűanyagok (carnosol = pikrosalvin, rosmanol, safficinolid, carnosolsav). A levélkutikulában triterpének fordulnak elő, különösen pentaciklikus triterpének, amelyek az ursan-, oleanán-, friedelán-, dammarán- és lupán-típusba tartoznak.

Az aromás zsályafajok, például az orvosi zsálya (Salvia officinalis), jelentős mennyiségben tartalmaznak borneolt, tujont („salviol”), bornilésztereket (például bornilacetátot), linaloolt, kamfént, limonént, α-pinént, β-pinént és kámfort. A gyantában gazdag fajok, mint a muskotályzsálya (Salvia sclarea) vagy a ragadós zsálya (Salvia glutinosa), magas arányban tartalmaznak nehezen illékony anyagokat. Az azték zsálya (Salvia divinorum) esetében a diterpének közül különösen a salvinorinek, például a salvinorin A hallucinogén hatásai emelkednek ki.

A zsályalevelek flavonoidokat is tartalmaznak, emellett cserzőanyagokban is gazdagok, például jelentős mennyiségben tartalmaznak rozmaringsavat, amelyből különösen sok található a Salvia plebeia fajban.

Jegyzetek

↑ Kintzios, Spiridon E. 2000. Sage: the genus Salvia. Medicinal and aromatic plants–industrial profiles, v. 14. Amsterdam: Harwood Academic Publishers. Page 27. ISBN 9058230058
↑ Clebsch, Betsy, and Betsy Clebsch. 2003. The new book of salvias: sages for every garden. Portland, OR: Timber Press. ISBN 0881925608
↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)