Nagybátyja Vaszary Dózsa József bencés szerzetesnek, tihanyi perjel és pannonhalmi jószágigazgatónak, akinek apja fél testvére, Vaszary József volt. Vaszary Kolos unokaöccse, Vaszary Mihály (1827–1892), kaposvári tanár, akinek a fia Vaszary János festő volt.
Életpályája
Édesapja, Vaszary Ferenc (1764–1840) keszthelyi szűcsmester volt, akit nyolcéves korában veszített el. Apja halálát követően édesanyja, Bajnok Terézia nevelte.[4] Apja első felesége, Nyesmánszky Erzsébet, 1827-ben hunyt el és hamarosan ezután Bajnok Teréziát vette el, akitől született Vaszary Kolos a "Ferenc" keresztnév alatt. Idősebb féltestvérei, akik Nyesmánszky Erzsébettől származtak szinte 30 évvel idősebbek voltak a fiatal Vaszary Kolosnál, és neveltetéséről gondoskodtak.[5]
Vaszary Kolos legszorosabb kapcsolatban Vaszary Antal szűcsmester nevű fél testvérének (bátyjának) vele egykorú gyermekeivel állt; Antal egyik gyermeke, Vaszary Mihály (*Keszthely, 1827. július 13.–†Kaposvár, 1892. augusztus 13.), aki fiatal korában először uradalmi ispán, majd Kaposváron tanár volt. Vaszary Mihálytól Kolos tanult írni és olvasni. A majdani hercegprímás második legidősebb bátyja, Vaszary János (*1795–†1872), Széchenyi Béla gróf uradalmi jószágigazgatója volt; Vaszary János Altschaffer Johanna feleségétől származott Vaszary Kolos egyik unokaöccse, Vaszary László (1837-1908), aki később hercegprímási uradalmak gazdasági tanácsosa lett,[6] akinek a neje, szentgyörgyvölgyi Csupor Irma (1847–1924) asszony volt;[7] egyik gyermekük, Vaszary Béla (1869–1943), honvéd huszárezredes,[8] földbirtokos, akinek az első neje a Zala vármegyei csengeri Háczky Anna (1876–1896), csengeri Háczky Kálmán és nagyalásonyi Barcza Anna lánya, a második felesége, csáfordi és potyondi Potyondy Erzsébet volt. Az anyakönyvezés bevezetésekor Magyarországon az utolsó kizárólag egyházi házasságot 1895. szeptember 30.-án délelőtt 11 órakor kötötték meg Vaszary Béla és Háczky Anna az Esztergomi bazilikában; az esketési szertartást Vaszary Kolos hercegprímás vezette.[9][10]
1885. április 28-án pannonhalmi főapáttá választották meg rendtársai. Ő alatta egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Nagy gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szentivánon és Zalaapátiban új leányiskolákat létesített és vezetésüket az irgalmas nővérekre bízta. Alatta létesült Kiscellben is új leányiskola. Varsányban és Tömördön is új iskolákat emelt. Stílszerűen megújíttatta a régi apátsági templomotTihanyban; restauráltatta a tényői, péterdi, ravazdi, bársonyosi, szentiváni templomokat,[11]Radán[12] pedig új templomot építtetett. A rend tulajdonában levő balatonfüredi fürdőt, amely kedvelt nyaralóhelye volt, nagy költséggel újból berendezte és a közönség kényelmére való tekintettel gazdagon felszerelte; azon kívül a rend birtokain igen sok és a gazdálkodás követelményeinek megfelelő épületet emeltetett.
Püspöki pályafutása
1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt. 1892. február 7-én szentelték püspökké, nemsokára 1893. január 16-ától bíboros lett.
1892. június 8-án a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, mely általános feltűnést keltett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten érseki helynökséget (Cselka Nándor püspökkel élén) és szentszéket állított fel. 1893. április 10-én életveszélyben forgott egy merénylet folytán, amelyből Kohl Medárd titkár saját életének kockáztatásával megmentette. 1893. májusában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába. 1894-ben a budapesti katolikus nagygyűlést nyitotta meg. Ugyanebben az évben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt. Az egyházpolitikai harcok idején a konzervatív ellenzék vezére, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). Lemondott az esztergomi dunai hídvámról s így lehetővé tette a vashíd építését. 1895. szeptember 28-án ő szentelte a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplomnak a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. 1896. május 3-án a millenniumi ünnepségek alkalmából a hálaadó isteni tiszteleten beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, ugyanekkor királyi elismerésben részesült. Az ünnep alkalmából az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.[13] Mint esztergomi érsek sokat tett már eddig is egyházmegyéje tanügyének fejlesztése körül: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, Esztergomban kisdedóvónő-képző intézetet alapított, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését stb. A katolikus tanítók árva- és menedékházára 10 000 forintos, szülővárosa, Keszthely szegényei számára 100 000 koronás, a keszthelyi főgimnáziumi tanulók részére pedig 50 000 koronás alapítványt tett.
Salgó János alesperes-plébános jó viszonyban volt Vaszary Kolossal, mikor Kolos esztergomi tanár volt megjósolta, hogy főapát lesz belőle. Mikor Vaszary főapát lett, Salgó akkor azt is megjósolta, hogy magyarországi prímás lesz. Merész volt a második jövendölés, mert ha természetesnek is tűnik, hogy a rend kiváló és köztiszteletben álló tagja a főapáti székre jut, sőt még természetesebbnek látszott, hogy 900 évvel előbb Szent István Asztrikot Pannonhalmáról hozta Esztergomba, – az már valóban rendkívüli előérzés volt, hogy két lusztrum híján 900 év múltán, Szent István utódja újra Pannonhalmáról fogja kinevezni Magyarország első főpapját. Salgó előérzete mindkét pontjában teljesült. Vaszary Kolos először Kruesz Krizosztom örökébe lépett.
Világtörténelem, katolikus tanodák számára és magánhasználatra (Füssyvel, I. köt. Pest 1863, II. köt. Esztergom 1863, III. köt. Pest, 1863, sok kiadást ért meg)
A várnai csata (kiadta a Szt.-István-társulat, Pest, 1864)
Magyarország történelme az alsóbb osztályok számára (Horvát M. után, Győr 1865)
Magyarország történelme felsőbb osztályok számára (Győr, 1865)
Kurzgefasste Geschichte von Ungarn (Pest, 1867)
Világtörténelem, katolikus tanodák felsőbb osztályai számára (I. kötet: Pest, 1869, II. kötet: ugyanott, 1870, III. kötet: 1870)
Történelem rövid vázlatban, alsóbb osztályok számára (2 rész, Győr 1869-70, több kiadást ért)
Történelmi atlasz (Budapest 1873)
Adatok az 1825-iki országgyűlés történetéhez (Győr, 1883)
I. Ulászló magyar király esküszegése és a várnai veszedelem (Győr, 1884)
Adatok az 1830-i országgyűlés történetéhez (Győr, 1885)
Történelmi életrajzok (Vaszary János képeivel ellátott második kiadás, Budapest, 1892)
Vaszary Kolos beszédei (Esztergom, 1909)
Szemelvények Vaszary Kolos beszédeiből; ifjúság számára összeáll., bev. Keményfy K. Dániel; Lampel, Bp., 1911 (Magyar Könyvtár)
Díjai, elismerései
1884-ben ünnepelte tanári működésének 30 éves jubileumát, mely alkalomból a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét kapta.
1891. júniusban a Ferenc-József-rend nagykeresztese
1892-ben a Szent István-rend nagykeresztese és a rend főpapja; a pápa pedig abban a ritka kitüntetésben részesítette, hogy a bíborruha viselését neki megengedte, még mielőtt valóságos bíbornok lett volna.
Emlékezete
Balatonfüreden a part menti sétány egy részét róla nevezték el.
Szülővárosában temették el, de végső nyughelye 1981-től Esztergomban van.
↑Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)The Vaszary Family
Keményfy K. Dániel: Vaszary Kolos mint szónok; Buzárovits Ny., Esztergom, 1909
Ernyei Lajos: Három magyar prímás: Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János, amint én ismertem őket. 1867–1927; Angermayer Ny., Bratislava, 1927
Vaszary János és Vaszary Kolos. A festőművész és az egyházfő találkozása az egykori prímási nyaralóban. A Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszari Villa közös kiállítása. Balatonfüred, Vaszary Villa, 2010. május 29–október 31.; kiállításrend. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, katalógusszerk. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, Veszprémi Nóra; Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft., Balatonfüred, 2010