Palásthy Pál

Palásthy Pál
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Született1825. március 29.[1]
Magyarizsép
Elhunyt1899. szeptember 24. (74 évesen)[2]
Esztergom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1886. május 4. – )
  • segédpüspök (1886. május 4. – )
esztergomi segédpüspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1848. június 10.
Püspökké szentelés1886. május 9.
Szentelők
Hivatalesztergomi segédpüspök
Társszentelt püspökök
Bende Imre1887. április 24.
Vaszary Kolos1892. február 7.
A Wikimédia Commons tartalmaz Palásthy Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Palásti és keszihóci Palásthy Pál (Magyarizsép, 1825. március 29. – Esztergom, 1899. szeptember 24.) magyar katolikus pap, teológiai tanár és író, esztergomi segédpüspök.

Pályafutása

A gimnáziumot Kassán végezte, a teológiát pedig a pesti Központi Papnevelő Intézetben, mint kassai egyházmegye növendéke. 1848. június 10-én szentelték pappá, a bécsi Augustineum intézetben doktori oklevelet szerzett.

Sátoraljaújhelyen káplán, s egy ideig a kassai papnevelő intézet lelki igazgatója, majd 1855-től 1871-ig a pesti egyetemen az erkölcstan tanára lett. 1861-ben kiadta kétkötetes erkölcstanát, a Teologica Morum Catholicát. Ugyanabban az évben már a hittudományi kar dékánja volt Pesten. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban címzetes apáttá nevezték ki.[3]

Palásti templom

Püspöki pályafutása

1886. május 4-én sareptai címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Május 9-én szentelte püspökké[3] Simor János érsek, Schopper György rozsnyói püspök és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Rengeteget dolgozott: lapot szerkesztett (a Religiót 1864-68-ban szerkesztette Pesten), teológiai tanulmányokat írt stb. Kiadta többek közt A Palásthyak című háromkötetes munkáját is, amely sok-sok Palástra vonatkozó anyagot tartalmaz, ahol 1890-ben iskolát és 1898-ban templomot építtetett.

Vagyonát tőkésíteni rendelte, és kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta.

Emléke

Ma egyházi iskola van róla elnevezve Paláston.

Művei

Palásthy Pál: Palásthyak I. címlapja
  • Theologia morum catholica. Pars I. et II. Senctio 1. et. 2. Regensburg, 1861. Két kötet.
  • Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával, Kassán 1861. júl. 1. mondott. Pest, 1867
  • A polgári házasság. Esztergom, 1868[4]
  • Palásthyak. Budapest, 1890–91. Három kötet (Ism. Magyar Sion 1890–91, Kath. Szemle, 1891).[3]
Palásthy Pál sírja az Esztergomi bazilika altemplomában

Cikkei

A Religióban:

  • 1850. Hivatás és irány
  • 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából,
  • 1854. Kézikönyveink és az egyház imái
  • 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek
  • 1858. Jótékonyság Bernben,
  • 1859. Az erkölcstanrendszer elleni igények
  • 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán
  • 1863. II. Olaszországi levelek

A Családi Lapokban:

  • 1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből
  • 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés

Egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay szent beszédjei gyűjteményében.

Jegyzetek

  1. ↑ Palásthy, Paul (BLKÖ)
  2. ↑ Palásthy, http://lexikon.katolikus.hu/P/Palásthy.html
  3. ↑ a b c Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-626-3  
  4. ↑ A polgári házasság. mandadb.hu. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Források