PROFILPELAJAR.COM

	Csáky Károly
Született	1852. július 24.; Sopron
Elhunyt	1919. február 17. (66 évesen); Vác
Állampolgársága	magyar
Szülei	Csáky Emánuel
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	megyéspüspök (1900. április 18. – )
	váci püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1875. július 25.
Püspökké szentelés	1900. június 17. ; Esztergom
Szentelők	Vaszary Kolos (főszentelő); Boltizár József (társszentelő); Jung János (társszentelő);
Hivatal	váci püspök
Hivatali idő	1900–1919
Elődje	Schuster Konstantin
Utódja	Hanauer Árpád István
	Szentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Batthyány Vilmos	1902. február 5.
Gossman Ferenc	1913. október 5.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky Károly témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Csáky Károly (egyértelműsítő lap).

Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Károly Emmánuel (Sopron, 1852. július 24. – Vác, 1919. február 17.) pozsonyi kanonok, pápai kamarás, váci megyéspüspök 1900-tól haláláig.^[2]^[3]

Pályafutása

Csáky Emmánuel (Manó) gróf és Buddens (Buddeus) Karolina fia. Családjában több püspök és egy bíboros is megtalálható volt.^[2]

Elemi iskoláit Sopronban, a középiskolát a jezsuiták kalksbergi gimnáziumában folytatta.^[2] Gimnáziumi tanulmányainak végeztével, 1870-től az esztergomi papnevelő intézetben hallgatta a hittudományokat. 1875. július 25-én szentelte pappá Simor János érsek. Egy évig segédlelkész volt Tardoskedden,^[2]^[3] majd érseki udvari káplán;^[2] 1880. április 27-től esztergomi kanonok,^[2]^[3] 1881-től esztergom-királyvárosi plébános volt.^[2] Később a pápa tiszteletbeli kamarása címét nyerte, 1885-ben pedig a pozsonyi káptalan tagjai közé vétetett föl. 1889. december 20-án csolti címzetes apát, 1895. július 31-én kurzolai címzetes püspök, 1896. február 4-től nyitrai főesperes.^[2]^[3]

Püspöki pályafutása

1900. április 19-én a pápa megerősítette a váci püspöki kinevezését. Június 17-én Esztergomban szentelték püspökké, augusztus 5-én foglalta el székét.^[2]^[3] Tevékenységének központjában az Oltáriszentség állt; újjászervezte a Váci Központi és Egyházmegyei Oltáregyesületet, és bevezette a plébániai örökimádást. 18 új plébániát és lelkészséget alapított.^[2] Gyűjtést rendezett a papnevelés javára, melyet saját adományával nyitott meg.^[3]

1905. szeptember 12-től valóságos belső titkos tanácsos, 1907. november 4-től a magyar vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottságnak volt tagja. X. Piusz pápa 1906. március 9-én Csákyt utódaival együtt feljogosította a pallium viselésére. Ő alapította a Borromaeumot, az egyházmegye papi nyugdíjintézetet. Ezt 1913-ban újraszervezte. 1913-ban rendelkezett arról, hogy minden pap kétévente köteles lelkigyakorlaton részt venni egy jezsuita vagy lazarista házban. A székesegyház kincstárát új helyre költöztette. Kétszázezer koronát adományozott Vác számára az elemi iskolák fejlesztése céljból, ebből jött létre a Karolina iskola. A süketnémák intézetében ötvenezer koronás alapítványt tett. 1917-ig 1,1 millió koronát fordított az egyházmegye gyarapítására.^[3] Az első világháború alatt hadikórházat szervezett és finanszírozott.^[2]

Művei

Schach! – Matt? Flüchtige Blicke in das Treiben der Liberalen von Karl Emanuel graf Csáky, Theologiae Auditor. Oedenburg den 15. August 1871.
Trau-Rede, gehalten in der Dom-Kirche zu Oedenburg am XX. Sept. 1875. Als Manuscript gedruckt. Oedenburg, 1876
A gr. Herberstein-Illésházy-féle hölgyalapítvány. Pozsony, 1886^[3]
Statuta fundationum pro stipendiis scolasticis. Esztergom, 1891^[3]
Hit, remény, szeretet. Budapest, 1903
Allocutio praesulis Vaciensium, Budapest, 1904
A bánatról, Vác, 1906
Nagyböjti beszéd, 1906
Elmélkedések melyeket a hölgyközönségnek Váczon tartott, Vác, 1901, 1906
Esketési beszéd, Budapest, 1907^[2]

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Csáky Károly Emmánuel, gróf (magyar nyelven). Váci Egyházmegyei Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. ISBN 963-361-626-3

További információk

Bishop Károly Emmánuel de Csáky, Catholic-Hierarchy (angol)
Beke Margit: Esztergomi kanonokok, 1900-1985. Unterhaching, Görres Gesellschaft, 1989
Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892–2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790–1992. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1996
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999
(szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8