Trebovljani (szerbül: Требовљани), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 50 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re nyugatra, a Prosara-hegység lábánál, a Ljutava-patak mentén, 115-170 méteres magasságban fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
416
|
352
|
| Bosnyák
|
1
|
0
|
| Horvát
|
2
|
7
|
| Jugoszláv
|
0
|
0
|
| Egyéb
|
6
|
2
|
| Összesen
|
425
|
361
|
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 84 háztartást, 528 ortodox szerb és 3 muszlim lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 105 háztartása és 567 lakosa volt.[5]
Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben megbújó partizánokhoz. A szlavóniai Sloboština faluban követték el az usztasák az egyik legnagyobb bűnüket. 1942 júliusában 155 vagont szállítottak Pozsega területére, olyan kozarai szerbekkel, akiket elhajtottak otthoniakból. A jasenovaci koncentrációs táborból a felszámolások segítésére Maks Luburić vezette usztasa büntetőexpedíció érkezett, amely azonnal megkezdte az ártatlan kozaraiak lemészárlását. 1942. augusztus 16-án 1368 nőt és gyermeket öltek meg ott, ebből 1165-öt a Kozarától. Az áldozatokat dróttal megkötözték és élve öt nagy kútba dobták őket. A háború után Sloboština helyi lakosai kiszedték a holttesteket a kútból, és a falun kívül, a Velika felé vezető út mentén ásták el őket.[6][7] Sok bistricai és trebovljani nő és lány halt meg itt. Ezt a szörnyű eseményt a 15 éves trebovljanai Stanka Panić élte túl, aki elmondta a történteket.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
