Gornja Dolina (szerbül: Горња Долина), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re keletre, 90-94 méteres magasságban, a Száva jobb partján és a tőle délre elterülő síkságon fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
5
|
87
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
382
|
9
|
| Jugoszláv
|
3
|
1
|
| Egyéb
|
10
|
1
|
| Összesen
|
400
|
98
|
Története
Dolina lakói mindvégig katolikus horvátok voltak. A 17. században az orubicai plébániát említik ezen a területen. Dolina első írásos említése 1675-ben történt, 1737-ben pedig Mato Delivić püspöki vikárius említi. Lakóinak első említéseit a plébániai anyakönyvekben (1762-től) találjuk. Az első püspöki vizitáció Marijan Bogdanović vikárius személyében 1768-ban történt Dolinán. Ekkor 25 háztartás volt itt 133 felnőtt hívővel és 44, hét év alatti gyermekkel. 1813-ban Augustin Miletić 21 háztartást és összesen 145 hívőt talált. 1856-ban Gornja Dolinán 25 családban 250 katolikus hívő élt. A plébánia alapításáig lakói a berbiri (a mai Gradiška) plébániához tartoztak. A helyi katolikus plébániát 1920. május 3-án alapították. Az első plébániatemplom az egykori fogadó volt, melyet 1920-ban templommá és plébánialakássá alakítottak át. Később kétszer korszerűsítették. A templom mellé 1924-ben épült az első harangtorony.[4]
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 44 háztartása és 317 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Dolina községhez tartozó Dolina Gornja településen 104 háztartást 623 római katolikus és 6 ortofox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dolina községnek összesen 251 háztartása és 1353 lakosa volt.[7]
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Római katolikus templomát a boszniai háború idején lerombolták és a horvát lakosságot elűzték. Az elűzöttek többsége a Száva folyó túlpartján, Horvátországban, Újgradiška környékén telepedett le. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
A dolinai plébánia 1920. május 3-án alakult, amikor elvált Bosanska Gradiškától. A plébánia védőszentje 1961-ig Szent Illés próféta volt. A Nagyboldogasszony plébániatemplom 1991-ben épült a régi, 1963-ban épült plébániatemplom melletti területen. Ugyanezen év végén a boszniai háború idején a még be sem fejezett plébániatemplom súlyosan megrongálódott, melyet a háború után állítottak helyre. A plébániaház 1984-ben épült, de többször is megrongálódott és a háború idején ez is megsemmisült.[8] 1995-ben a plébánia működése megszűnt, híveit elűzték. Az utolsó plébános Kazimir Višaticki volt.[9]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ [1] Suza Dolinska - Godišnjak župe Uznesenja bl. Djevice Marije Dolina, broj 35. 12-16. old.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Župa Dolina. komunistickizlocini.net . (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ [2] Suza Dolinska - Godišnjak župe Uznesenja bl. Djevice Marije Dolina, broj 35. 19. old.
