Rovine (Gradiška)

Rovine
A rovinei Šibić bég mecset
A rovinei Šibić bég mecset
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községGradiška
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség1478 fő (2013)[1]
Népsűrűség262,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület5,64 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 04′ 59″, k. h. 17° 18′ 01″45.083100°N 17.300300°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 59″, k. h. 17° 18′ 01″45.083100°N 17.300300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rovine témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rovine (szerbül: Ровине), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 34, közúton 38 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, 95-96 méteres magasságban, a Gradiškát Banja Lukáva összekötő főút mentén elterülő síkságon fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 304 1001
Bosnyák 577 436
Horvát 18 8
Jugoszláv 0 1
Egyéb 21 33
Összesen 1016 1478

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 64 háztartása 285 muszlim, 31 ortodox szerb és 1 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Dubrava Turska községhez tartozó településen 61 háztartást, 315 muszlim, 11 ortodox és 6 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 71 halálos áldozata volt.[6] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején 1992-ben a falu mecsetét felrobbantották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

  • A falu főutcájában áll a mecset, melyet 1891-ben építettek.[7] Építője Šibić bég volt és a mecset ma is az ő nevét viseli. Az eredeti minaret fából épült. A mecsetet, mely idővel túl kicsinek bizonyult 1973-ban a Rovinai Gyülekezeti Bizottság és az Iszlám Közösség Igazgatósága döntése alapján áthelyeztek a másik oldalra, vagyis a Banja Luka felé vezető út jobb oldalára. A boszniai háború során 1992. november 11-én dinamittal lerombolták.[8] A háború után felújították és 2002. július 26-án nyitották meg hivatalosan. A korszerű, új mecset 13 x 10 méteres, 38 méter magas minarettel.[9]

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
  3. a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
  6. Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
  7. Arhivirana kopija. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 2.)
  8. Omerdić, Muharem (1999). Prilozi izučavanju genocida nad Bošnjacima: (1992-1995). Sarajevo: El-Kalem. ISBN 9958-23-011-9.
  9. Rovine. mizbosanskagradiska.com . (Hozzáférés: 2024. december 6.)

További információk