Miljevići (szerbül: Миљевићи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 34 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre, 150-250 méteres magasságban, a Jurkovica, a Suvaja és a Borna folyók által közrezárt dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
226
|
193
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
2
|
1
|
| Jugoszláv
|
4
|
2
|
| Egyéb
|
5
|
0
|
| Összesen
|
237
|
196
|
Története
A Gradina nevű magaslat lejtőin talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban erőd állt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 17 háztartása és 97 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Romanovci községhez tartozó településen 37 háztartást és 199 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Brijeg – római erőd maradványai. A Gradina nevű magaslat lankás lejtőin kő, tégla és építési kötőanyagok maradványai találhatók.[4]
Jegyzetek
