Čatrnja (szerbül: Чатрња), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 37, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délnyugatra, 90-94 méteres magasságban. Gradiškától nyugatra, a Kozarska Dubica felé vezető úton található. Nyugaton a falu határa a Jablanica folyó, mely északon egy másik folyóba, a Szávába ömlik. Čatrnja több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
329
|
583
|
| Bosnyák
|
271
|
119
|
| Horvát
|
89
|
10
|
| Jugoszláv
|
43
|
0
|
| Egyéb
|
36
|
21
|
| Összesen
|
768
|
733
|
Története
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az új hatalom a falu gyors fejlődését eredményezte. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 37 háztartása és 184 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Bosanska Gradiška községhez tartozó településen 51 háztartást, 217 ortodox szerb, 9 muszlim, 61 római katolikus és 20 görög katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) részévé vált. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Közlekedés
A településen 2011. november 30-án Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Boris Tadić, a Szerb Köztársaság elnöke közösen nyitotta meg a Gradiška - Banja Luka autópálya Čatrnja és Mahovljana közötti szakaszát.
Nevezetességei
A čatrnjai mecset 1975-ben épült.[6] A bosznia-hercegovinai háború során 1993. április 11-én dinamittal rombolták le. A mai a korábbi mecset alapjaira épült, a minaret pedig mintegy 30 méter magas.[7]
Jegyzetek
