PROFILPELAJAR.COM

	Sáros; (Șoarș, Scharosch/Fg.)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Sáros
Rang	községközpont
Irányítószám	507215
SIRUTA-kód	41952
	Népesség
Népesség	467 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	9 (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	480 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″45.930905°N 24.937039°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 24° 56′ 13″45.930905°N 24.937039°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Sáros (egyértelműsítő lap).

Sáros (románul: Șoarș, németül: Scharosch bei Fogarasch vagy egyszerűen Scharosch, szászul Schuarsch) falu és községközpont Romániában, Brassó megye nyugati részén. Az 1968-ban létrehozott Sáros község központja. Az erdélyi szászok egyik legrégibb települése, okmányban már 1206-ban említik. Erődített gótikus temploma a 15. századból származik, és valószínűleg egy román kori bazilika alapjaira építették. A 20. század második felétől a hanyatlás és az elvándorlás jellemzi.

Nevének eredete

Neve magyar eredetű, azonban nem jellemzi a falut, mivel környékén nincsenek mocsaras, lápos területek. Ha voltak is valaha ilyenek, mára átadták helyüket a szántóföldeknek és legelőknek.^[2]

1206-ban Sars néven említik. 1289-ben és 1293-ban Sarustelek, 1389-ben és 1449-ben Schars. Feljegyezték a Nagysáros és Groß-Scharosch neveket is. Mai hivatalos román Șoarș neve 1839-ben jelenik meg először.^[3]

Fekvése

Brassótól 60 (közúton 80) kilométerre északnyugatra, Fogarastól 10 (közúton 14) kilométerre északra fekszik, a DJ104D és DJ105A megyei utak kereszteződésénél.

Története

Legelőször 1206-ban említették határfaluként egy II. András magyar király által kiadott adománylevélben, Sars alakban. 1389-ben Nagysinkszékhez, a szászok egyik közigazgatási területéhez tartozó falvak között szerepelt. 1500 körül 38 háztartást számlált, a faluban pedig iskola és malom is működött. 1532-ben már 60 háztartást írtak össze, és Nagysinkszék plébániájaként említik. 1563-ban határvitájuk volt Boldogvárossal, 1587-ben pedig Báránykúttal.^[4]

Korai, román stílusú bazilikájának építési ideje ismeretlen, a mai gótikus csarnoktemplom a 15. században épült. A 16. század elején megerősítették, védemelettel látták el, és kapuművel, védőtornyokkal ellátott, sokszögű kerítőfalat építettek köréje. 1635-ben a királybíró utasítására az egyházközség vásárolt egy 1541-ben Wittenbergben Hans Lufft által nyomtatott Luther-Bibliát, 8 forint 43 krajcárért. 1765-ben nagy tűzvész pusztított a településen. A jelenlegi parókiaépület 1828-ban épült. A tagosításra 1889–1896 között került sor. 1900 körül a várfalakat lebontották.^[4]

Sáros 1389-ig Fehér vármegye része volt, majd kisebb megszakításokkal 1876-ig Nagysinkszékhez tartozott; ekkor Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásának része lett. A román hatalomátvétel után Nagy-Küküllő majd Fogaras megye, 1950-től Szeben majd Brassó (Sztálin) régió része volt. 1968-tól Brassó megye része és az öt faluból álló Sáros község központja.^[3]

A falu lakossága a 19. század közepétől a 20. század közepéig 1000-1100 körül mozgott, abszolút német (szász) többséggel. 1910-ben 1127 lakosából 714 német, 396 román, 17 magyar volt; 712 evangélikus, 398 ortodox, 13 református. A 20. század második felében népessége csökkent, német lakosságát elvesztette. 2011-ben 513 ember lakta, közülük 455 vallotta magát románnak, 17 németnek, 9 magyarnak, 9 cigánynak.^[1]

Leírása

Fő látványossága a sárosi erődtemplom, mely országos jelentőségű műemléknek számít. Műemlékként tartják nyilván az evangélikus parókia épületét is.^[5]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Sáros. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
↑ Scharosch bei Fogarasch. Stiftung Kirchenburgen. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
↑ ^a ^b Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára: Șoarș. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
↑ ^a ^b Fabini 655–658. o. Roth 54–57. o.
↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források

↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040

További információk

Braisch; Günther; Konnerth. Scharosch bei Fogarasch – Ein siebenbürgisches Dorf und seine Beworher im 20. Jh.. München: Verlag der Siebenbürgisch-Sächsischen Stiftung (2009). ISBN 9783932043376
Monografia Șoarș. Primăria Șoarș, 2021. október 2. (Hozzáférés: 2023. május 29.)