Kőhalomtól 13 km-re dél–délkeletre, az Olt folyótól kb. 3 km-re fekszik.
Nevének eredete
Első említése 1372-ből való: Koczolad[3] vagy "Kotzalad".[4]Kiss LajosIorgu Iordan-ra hivatkozva a román căciulat ('süveges', pontosabban 'bundasapkás') szóból származtatja, valószínűleg személynévi áttétellel,[5] jóllehet ezt a lehetőséget mind a magyar, mind a román toponímiában jártas Nicolae Drăganu elvetette, és tisztázatlannak tartotta a helynév eredetét.[6]
1850-ben 1155 lakosából 1042 román, 78 cigány és 26 magyar nemzetiségű, 1043 ortodox, 78 görögkatolikus és 18 római katolikus vallású volt.
1900-ban 1493 lakosából 1376 román és 111 magyar anyanyelvű, 1341 ortodox, 58 református, 35 görögkatolikus, 25 római katolikus, 17 unitárius és 16 zsidó vallású volt. 36%-uk írt–olvasott, a nem magyar anyanyelvűek 14%-a beszélt magyarul. Magyar lakóinak többsége a Kincstári major nevű külterületen élt.
2002-ben az 1335 főből 1074 román és 252 cigány nemzetiségű, 1228 ortodox és 86 pünkösdista vallású.
Látnivalók
Ortodox fatemploma 1749-ben, a kőtemplom 1784 és 1791 között épült
↑Documenta Romaniae Historica (DRH). Seria B : Ţara Românească. Volumul 1 : 1247-1500, Bucureşti : Editura Academiei Republicii Socialiste România, 1966. 5. dokumentum, 15. oldal.
↑Kiss Lajos: 'Földrajzi nevek etimológiai szótára.' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
↑Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei și a onomasticei, 1933, 480. old.
↑Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 465. o.
↑Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000