PROFILPELAJAR.COM

	Alsórákos (Racoș, Ratsch)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Alsórákos
Rang	községközpont
Irányítószám	507175
Körzethívószám	0x68
SIRUTA-kód	41710
	Népesség
Népesség	2857 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1739 (2011)
Népsűrűség	36,73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	470 m
Terület	77,78 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″46.024455°N 25.409374°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″46.024455°N 25.409374°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Brassó megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Alsórákos (egyértelműsítő lap).

Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Alsórákos község központja, Mátéfalva tartozik hozzá.

Fekvése

Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt jobb partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.

Nevének eredete

Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.

Története

A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.

A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.

1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.

Kultúra

Alsórákos legnagyobb ünnepe Kicsi Pünkösd, a szabadság napja, amit Pünkösdhétfő után egy héttel tartanak. Helyszíne a református templom és az előtte álló „zádokfa”.

1848-ban földrajzi elszigeteltsége miatt a település jobbágyai későn tudták meg a jobbágyfelszabadítás elrendelését. Pünkösd után egy héttel egy lelkipásztor, aki Kolozsváron szolgált, érkezett haza szüleihez és hozta a hírt. A földeken dolgozók meghallván a felszabadulás hírét, elmentek a református templomba. Szerszámaikat letették az előtte álló öreg zádokfa (hársfa) alá, majd hálaadó istentiszteletet tartottak. Az akkori református lelkész úgy fogalmazott: „most töltetett ki ránk a szabadító Szentlélek, ezért ez a mi kicsi pünkösdünk, a szabadság napja”. Miután kijöttek a templomból, fogadalmat tettek a hársfa alatt, hogy az utánuk következő nemzedékek ezt a napot, mint a szabadság napját, minden évben megünneplik. Ezen a hétfőn minden munka szünetel, és valamennyi otthonától távol levő rákosi hazamegy, hogy részt vegyen az eseményen. Így született a népszokás, amely 1848 óta a falu legnagyobb ünnepe. Reggel fúvószenekar járja be a falut, majd istentiszteletet tartanak, délután az Oldalkertben folytatódik az ünnepség, amelyet este táncmulatság zár.^[3]

Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.

Építészet

Külön figyelmet érdemel a reneszánsz stílusban készült Sükösd–Bethlen-kastély, ami előbb a Sükösd, majd a Bethlen-család tulajdonában állt. Sükösd György mezei kapitány, udvari tanácsos kezdte el építtetni 1624-ben egy kolostor helyén, annak köveiből. A várfalak négyszögű udvart zárnak körül, minden sarkában egy-egy kör alaprajzú bástyával. 1694-ben gróf Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya birtokába került, aki jelentős építő- és díszítőtevékenységet végzett a kastélyon. Ő építtette 1700-ban a bejáró fölé a tornyot, rajta a kőbe vésett kígyós Bethlen-címerrel Magasabbra emelte a falakat, valamint a bástyákat, ahol a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak voltak. Mai formáját Bethlen Sámuel átalakításainak köszönhetően nyerte el.

A kastély az uradalommal együtt 1863-ig a Bethlen család birtoka, utolsó tulajdonosa Bethlen Mihály volt. Tőle vásárolta meg az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt, így jutott aztán a legnagyobb részvényes, gróf Teleki Sámuel tulajdonába. Az épület kálváriája az 1910-es években kezdődött. Lebontották a lovagtermet, ami ezáltal teljesen megsemmisült. Egy ideig a csendőrség használta a kastélyt, majd gazdasági istállóként szolgált tenyészállatok részére. 1945-ben megbontották a várfalat, és olyan kaput nyitottak rajta, amelyen befér egy cséplőgép. 1962-től gazdasági raktárként használták a kastélyt, ami egyre rosszabb és rosszabb állapotba került.

Restaurálása 1992-ben kezdődött. A felújítási munkálatok során megtörtént a kaputorony és tetőszerkezete kijavítása, a déli és nyugati épületszárny újrafödése, valamint megkezdték az északi oldalon a Makoldy József rajzairól is ismert, dór stílusú oszlopokra támaszkodó tornác újjáépítését. A renoválás, az anyagi lehetőségekhez mérten, napjainkban is tart.^[4]^[5]

Látnivalók

Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
Négy saroktornyos várkastélya, a Sükösd–Bethlen-kastély romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
Ortodox temploma 1864-ben épült.
Római katolikus temploma 1936-ban épült.
A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.