PROFILPELAJAR.COM

	Dezsán (Dejani)
	Ortodox (volt görögkatolikus) templom (épült 1905–07-ben)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Vajdarécse
Rang	falu
Községközpont	Vajdarécse
Irányítószám	507182
SIRUTA-kód	41765
	Népesség
Népesség	634 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	590 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″45.712212°N 24.931859°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″45.712212°N 24.931859°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dezsán (románul: Dejani) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Nevének eredete

A közkeletű magyarázat ugyan a dejani szó 'désiek' jelentéséhez kapcsolja, azonban sokkal valószínűbb, hogy amint Dés esetében, itt is a Desiderius rövidüléséből származó személynévről van szó, román helységnévképzővel. Első bizonyos említése 1527-ben való, Desany alakban.

Fekvése

Fogarastól 15 kilométerre délre–délnyugatra, a Fogarasi-havasok északi lábánál fekszik.

Népesség

A népességszám változása

Az 1850-es 657 főről népessége 1966-ig lassanként 433 főre apadt, majd 1966 és 1977 között, jelentős cigány népesség megjelenésével párhuzamosan 127 fővel nőtt, azóta azonban ismét csökken.

Etnikai és vallási megoszlás

1850-ben 657 lakosából 613 volt román és 42 cigány; valamennyien görögkatolikus vallásúak.
2002-ben 491 lakosából 459 volt román és 30 cigány; 435 ortodox és 48 adventista vallású.

Története

Egy 1452-re datált oklevélben II. Vladislav Stanciu Mailatnak adományozza Dezsan falu határának egynegyedét, egyetemben Presaca, Izvorul és Zărna hegyekkel.^[2] A cirill betűs, román nyelvű irat vagy egy valós, ószláv nyelvű eredeti 18. századi fordítása, vagy 18. századi hamisítvány, amellyel a Mailáth család akarta bizonyítani régiségét, vagy a faluban való régi birtoklását. 1527-ből mindenesetre már teljesen hiteles oklevél említi a falut, amely a 16–17. században a fogarasi váruradalomhoz tartozott, és a Mailáth család bírta boéri jogon. 1635-ben 36 jobbágy- és öt zsellércsaládot, 1722-ben 170 jobbágy- és tíz boércsaládot írtak benne össze. Lakosságát 1761 után katolizálták, majd 1765-ben a határőrség része lett. A környező határőrfalvakkal ellentétben nem az I. sz., orláti román határőrezredhez, hanem a lovas határőrezredhez csatolták. Ettől kezdve minden férfi lakosa, egészen a határőrség 1851-es feloszlatásáig huszárként szolgált, a megfelelő vitézkötéses harisnyát pedig később a mindennapokban is viselték, a székelységhez hasonlóan. A falu 1876-ig Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott.

Kolostora

A falutól délnyugatra a Poiana Mănăstirii határrészben, 966 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő ortodox kolostoráról az első adat 1719-ből való. Szerzetesi közösségét 1748-ban egy pap, egy szerzetes és két apáca alkotta, és egy kis fatemplom tartozott hozzá. 1761-ben Buccow parancsára lerombolták.^[3] 1992-ben Észak-Moldvából érkezett szerzetesek alapították újra.^[4]

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
↑ Közli Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 59–62. o.
↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
↑ a Fogarasi Ortodox Esperesség blogja