Mundra (Mândra)
Mundra címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Mundra
Rang	községközpont
Irányítószám	507125
SIRUTA-kód	41426
Népesség
Népesség	1046 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	10 (2011)[1]
Népsűrűség	45,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	423 m
Terület	65 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892, 25.04664245.822892°N 25.046642°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″45.822892, 25.04664245.822892°N 25.046642°E
Mundra weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Mundra (románul: Mândra, németül: Maindre vagy Kladendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fogarastól hét kilométerre délkeletre, az épülő A3-as autópálya mellett fekszik.

Neve a román mândra ('szép') szóból való. 1400-ban Mondra, 1520-ban Mundra, 1637-ben Mandra alakban írták.

A hagyomány szerint eredetileg egy kavicsteraszon feküdt és csak később húzódott le a szélvédett patakvölgybe.^[2] 1632-ben 36 jobbágycsalád lakta, közülük négy családfő volt pásztor, három halász és két vadőr, ugyanis a Rákóczi-család vadaskertet tartott fenn határában. Élt még itt két boér és két pap, nyolc háza pedig pusztán állt.^[3] Ioan Mondrai, alias Literati (utóbbi neve arra utal, hogy Moldvában fejedelmi titkári címet viselt) 1656-ban erdélyi nemességet kapott II. Rákóczi Györgytől, régi mundrai boérsége mellé.^[4] 1722-ben 115 boért és 80 jobbágyot írtak össze benne. Boéri (félnemesi) falunak számított és Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. A szász universitas 1848. május 15-én Fogaras vidékétől és a Guberniumtól kért segítséget, mert a mundrai nemesek irtani kezdték a Dumbrava vagy Magura határrészben lévő tölgyest. 24-én Jakab György vidéki vicekapitány vezetésével fegyveresek szálltak ki a faluba.^[5] Nyikolaj von Engelhardt tizenkétezres hadteste 1849. július 11-én itt támadta meg a Fogarast védő hétfalusi honvédzászlóalj balszárnyát, amelyet Vida Dániel vezetett. Az oroszok csatát nyertek, amelynek a magyar oldalon ötven-hatvan halálos áldozata volt. A mundraiak még a 19. század második felében is kétnyomásos földművelést folytattak.

1850-ben 1012 lakosából 1010 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.

2002-ben 1147 lakosából 1121 volt román, 19 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 1104 ortodox vallású.

• A falutól északra, az Olt közelében tőzegláp.
• A falu ortodox temploma 1779-ben épült, belsejét 1821-ben festették ki.
• Népi textilek múzeuma.^[6]

• Itt született 1906-ban Horia Sima, a Vasgárda parancsnoka.

• húsvéti tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [2]^{[halott link]}