Szareptai mustár

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Szareptai mustár
A szareptai mustárról (Brassica juncea) és részeiről készült illusztráció
A szareptai mustárról (Brassica juncea) és részeiről készült illusztráció
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Brassica
Faj: B. juncea
Tudományos név
Brassica juncea
(L.) Czern.
Szinonimák
  • Sinapis juncea L.[1]
  • Raphanus junceus (L.) Crantz[1]

Homonim név, s ezért mellőzendő:

  • Brassica juncea (L.) Coss.[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szareptai mustár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szareptai mustár témájú médiaállományokat és Szareptai mustár témájú kategóriát.

A szareptai mustár (Brassica juncea) a káposztafélék családjába tartozó Brassica nemzetség egyik faja. Nevezik barna mustárnak, indiai mustárnak, továbbá az oroszrépa és az indiairépa névvel is illetik.[2] A szareptai a bibliai Szareptáról elnevezett oroszországi, egykor volgai német településre utal, amely ma Szarepta-na-Volge néven Volgográd része. Itt alapították 1801-ben azt a mustárgyárat, amely a «Szareptszkaja gorcsica» (Szareptai mustár) védjegyet birtokolta.[3]

A trópusi, szubtrópusi Ázsia régóta termesztett, fontos olajnövénye, de a Földközi-tenger vidékén is vetik. Nagy sárga magvai 35% étolajat tartalmaznak. Indiában ezzel főznek, rai a neve. Nagy mennyiségű allil- és krotil-mustárolajából mustárt készítenek. Ez a legcsípősebb mustár. A fiatal növényeket (leginkább Kínában) főzeléknek használják, de kétszer kell megfőzni, mert különben keserű.[forrás?]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Brassica juncea (L.) Czern. www.tropicos.org. (angolul) Saint Louis, Missouri: Missouri Botanical Garden (2013) (Hozzáférés: 2013. október 14.) (aspx)
  2. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 181., 317. o. ISBN 963 9121 22 3  
  3. ↑ Неумывакин, Иван Павлович. «ГОРЧИЦА» На страже здоровья (orosz nyelven). Szentpétervár: ДИЛЯ, 9–14. o. (2006). ISBN 5-88503-459-1 

Források

Kapcsolódó szócikkek

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!