PROFILPELAJAR.COM

Tudnivalók

A Wikipédia nem helye a saját kutatómunkából születő eredmények publikálásának, mint amilyenek az „új” elméletek. Ne használd ingyenes tudományos fórumnak, vagy el nem fogadott cikkek publikálási helyének. Az ilyen szándékúnak tűnő cikkeket esetleg törölhetjük. A máshol publikált kutatási eredményeid természetesen szerepelhetnek a cikkekben, rájuk ugyanazok a bekerülési kritériumok vonatkoznak, mint az összes forrásra.

A Wikipédia nem elsődleges forrás. A fő téma nem az eddig tudományosan fel nem dolgozott vagy ismeretlen tények precíz analízise és vizsgálata. A Wikipédia egy másodlagos forrás (olyan, mely elemzi, összehasonlítja, értékeli és/vagy szintetizálja az elsődleges forrásokat) vagy harmadlagos forrás (ami általánosítja a már létező kutatási anyagokat vagy az adott témához kapcsolódó szűkebb témákban már elkészült másodlagos forrásokat). Ezzel összefüggésben, kivételes esetektől eltekintve, a Wikipédia szócikkek összefoglalók és nem esszék.

Jimbo Wales az első közlésről

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Jimbo_Wales_az_els\u0151_k\u00f6zl\u00e9sr\u0151l","replies":[]}}-->

Az angol Wikipédia levelezőlistán Jimbo Wales azt írta:

Ha egy nézőpontot a többség elfogad, akkor könnyű általánosan elfogadott forrásokból felépíteni a cikket.
Ha egy nézőpontot egy jelentős [taglétszámú] kisebbség támogat, akkor meg lehet találni a jellemző szerzők forrásait (de a cikknek az esetleges ellentmondásokat anélkül kell leírnia, hogy bárkinek is „az oldalára állna”).
Ha egy nézőpontot egy nagyon kis létszámú kisebbség (vagy akár csak pár ember) támogat, akkor az nem való a Wikipédiába (talán csak lábjegyzetként a már létező szócikkekbe), függetlenül attól, hogy igaz-e vagy nem, be tudod-e bizonyítani vagy nem (általában az ilyen kérdéseket a vitalapokon lehet felvetni vagy lábjegyzetként leírni).

Az elméletek esetén

Tartalmazzon közismert elveket, vagy
Tartalmazzon olyan ismert és közismerten elfogadott elképzeléseket és „közmegegyezést”, amire az elmélet épül.
Az egyéni elméletek esetén (vagyis azok, melyeket maga a szerkesztő talált ki) ezek vagy a törlési megbeszélésre kerülnek (azért, mert „ellenőrizhetetlenek” és nem azért, mert hamisak), vagy pedig egyszerűen kiszerkesztődnek a cikkből.

Az alábbiak nem kivételek

Olyan érvek használata, melyekre nagyon kevés vagy semmi bizonyíték nincs;
Olyan érvek használata, melyek ellentmondanak már elfogadott feltételeknek, magyarázatoknak vagy megoldásoknak;
Olyan kutatási eredmények használata, melyek eredményeinek megismétlése nem lehetséges; vagy
Olyan nézőpontok idézése, melyek megsértik Occam borotvája elvét (vagyis hogy ha több lehetséges, elfogadható magyarázat létezik, akkor azokból a legegyszerűbbet fogadjuk el).

Saját kutatási eredményeid idézése

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Saj\u00e1t_kutat\u00e1si_eredm\u00e9nyeid_id\u00e9z\u00e9se","replies":[]}}-->

Ez az irányelv nem gátolja a speciális tudással rendelkező szerkesztőket abban, hogy tudásukat a Wikipédiához adják, de megtiltja, hogy a saját tudásukra támaszkodjanak anélkül, hogy a forrásaikat idéznék. Ha egy szerkesztő publikálta a kutatását egy megbízható kiadványban, akkor azt idézheti harmadik személyben írva és a semlegességi irányelvet betartva.

Kutatómunka a Wikipédián – ha mindenképp szükséges

__DTELLIPSISBUTTON__{"threadItem":{"headingLevel":2,"name":"h-","type":"heading","level":0,"id":"h-Kutat\u00f3munka_a_Wikip\u00e9di\u00e1n_\u2013_ha_mindenk\u00e9pp_sz\u00fcks\u00e9ges","replies":[]}}-->

Néha szükség lehet saját „minikutatásokra” a Wikipédiában is, ha például az elsődleges források tartalma elégtelen vagy egymásnak ellentmondanak, esetleg (pl. politika esetében) szükségképp szubjektívek. Ilyen esetben a cikkíró kénytelen a saját ismereteire és értelmezésére is hagyatkozni.

A „nem saját kutatómunka” kifejezés talán nem is igazán pontos. A lényege inkább az, hogy ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat, és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. A vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek (pl. ha Görgey Artúrról írunk, lehetőleg ne egyetlen sort szenteljünk az árulását tagadó véleményeknek, és 50 sort azoknak, melyek árulónak állítják őt, hanem, ha rendelkezünk ismeretekkel, tartsuk az érvek és ellenérvek mennyiségi és minőségi egyensúlyát). Lásd még semleges szemlélet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy semmi biztosat nem írhatunk a cikkekbe, csak annyit, hogy ha (a nagyközönségen vagy akár csak a szűkebb tudományos közösségen belül) közismerten vitás témával foglalkozunk, akkor tartsuk a fenti irányelveket.