PROFILPELAJAR.COM

Pásztortáska
	Capsella bursa-pastoris; virággal és terméssel
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Keresztesvirágúak (Brassicales);
Család:	Káposztafélék (Brassicaceae);
Nemzetség:	Capsella;
Faj:	C. bursa-pastoris;
Tudományos név
	Capsella bursa-pastoris; (L.) Medik.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pásztortáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztortáska témájú médiaállományokat és Pásztortáska témájú kategóriát.

A pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)^[1] a káposztafélék (Brassicaceae) családjába, a Capsella nemzetségbe tartozó egy- vagy kétnyári, fehér virágú, gyom- és gyógynövény. Becőketermése táskaformájú, erről kapta nevét is.

Leírása

Európában őshonos, de a világon sokfelé elterjedt. Kertekben, mezőkön, városi területeken útszélen, töltések mentén is megterem, mindössze nem túl száraz talajra és elengedő napsütésre van szüksége. Egész nyáron virágzik, de legnagyobb tömegben áprilisban és májusban.

6–20 cm magasra nő meg, A szár elágazó, a kocsányok a fő szár mellett terjednek szét. Tőlevélrózsás, alapi levelei lándzsásak és (kacúrosan) fogazottak, a felső levelek ép szélűek. A fehér virágok laza fürtökben nőnek, sugaras szimmetriájúak, négy szirommal. A magház és a becőketermések háromszögűek, ék alakútól a szív alakúig változnak („táska formájúak”), a lapos, felfelé álló termés a vékonyabb, csúcsos részével csatlakozik a kocsányhoz.

Magvai nedves környezetben viszkózus anyagot bocsátanak ki, amihez a vízhez kötődő életciklusú rovarok hozzáragadnak és végül elpusztulnak. Ez felhasználható a szúnyogok irtására, mivel a növény elpusztítja a szúnyog lárváit, így egyfajta proto-húsevő növénynek is tekinthető.

Parazitái:

fehér sömör (Albugo candida)

Egyéb elnevezései

Palackfű, csapka, pásztorerszény, paptarsoly, pásztortarsoly, szűkésfű vagy szívkésfű, paperszény, békatarsoly, csengettyű virág, békalencse, büdös szaporafű, pásztor ostora (Meliusnál), vérállatófű, porcogófű, vadmustár, élekhalok, gezemice, istentáskája, libazsázs.^[2] Vidéken szokták gólyahírnek nevezni^[forrás?] annak ellenére, hogy nem rokona a gólyahíreknek (Caltha spp.).

Felhasználása

Ismert vérzéscsillapító hatása, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó tulajdonsága is. Flavonoidokat, egy vérzéscsillapító peptidet, kálium- és kalciumsókat, kolint, tiramint tartalmaz.^[3] Magvai, levelei és gyökere ehetőek. Kínában élelmezési céllal termesztik.^[4] A „hirtelensütött pásztortáska-levelek” (Sudden-fried Shepherd's Purse leaves) helyi ínyencségnek számítanak.

Képgaléria

Jegyzetek

↑ A magyar név (és az angol is) a tudományos név tükörfordítása.Népies neve:féregfű.
↑ Pásztortáska. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
↑ Nepgyogyaszat.hu. [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 6.)
↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 204. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2