Prévenchères a Chassezac folyó völgyében fekszik, 860 méteres (a községterület 337-1294 méteres) tengerszint feletti magasságban, Villefort-tól 14 km-re északra. A kanton legnagyobb területű községe. Területének 34,6%-át (21,7 km²) erdő borítja.[2]
A D906-os megyei út köti össze Villefort-ral, valamint La Bastide-Puylaurent-nal (10 km). Megállóhely a Cévenneki-vasútvonalon (Clermont-Ferrand – Nîmes). A vasútvonal a község területén számos alagúton halad keresztül. A községet érinti a GR72-es hosszú távú túraútvonal, mely az egykori Regordane-út vonalát követi.
A községhez tartoznak La Fare, Le Rieu, Le Crouzet, La Garde-Guérin, La Viale, La Roure, Le Ranc, Fustugères, Chalbos, La Molette, Le Mont, L’Hermet, Le Rachat, Albespeyres és Alzons települések.
Története
Prévenchères a történelmi Gévaudan tartomány és az Uzèsi egyházmegye határán feküdt, a Nîmes felé vezető Regordane-zarándokút (Szent Gilles útja) mentén. A 12. században a mende-i püspökök az út védelmére erődített ellenőrző állomást létesítettek La Garde-ban (a 14. századtólLa Garde-Guérin). Az út védői külön lovagrendet alkottak (les pariers - egyenlők rendje). Prévenchères egyházközségét 1119-ben említi először II. Kallixtusz pápa bullája, mint a Saint-Gilles apátság birtokát.
1568-ban a vallásháborúk során a hugenották felgyújtották Prévenchères templomát és kolostorát, egyúttal lemészároltak 11 szerzetest. 1721-ben az utolsó nyugat-európai pestisjárvány pusztította a környéket, de Prévenchères lakossága megmenekült, ennek emlékére tartják az augusztus 16-ai búcsút.
1964-ben Rachas-nál felépült a Chassezac folyón egy duzzasztógát és vízierőmű (Kép). 1990-ben ezt követte a Puylaurent-vízierőmű felépítése (Prévenchères és La Bastide-Puylaurent határán).
La Garde-Guérin - a Chassezac szurdokvölgye fölé emelkedő középkori települést (mely a forradalomig a Regordane-utat őrző fontos megállóhely volt) 1965–1990 között restaurálták és ma a megye egyik legfontosabb idegenforgalmi nevezetessége. Legfőbb építészeti emléke a 21,5 méter magas, 12. században épült donjon (1722-ben leégett). A kis településen számos 16. századi épület, valamint egy 13. századi kőkút is fennmaradt.
La Garde Guérin Szent Mihálynak szentelt román stílusú templomában látható a névadó szent15. századi aranyozott faszobra.
