Marvejols a megyeszékhelytől 28 km-re nyugatra fekszik, a Margeride-hegység lábánál, a Colagne, a Colagnet és a Jordane patakok összefolyásánál, 640 m tengerszint feletti magasságban (közigazgatási területe 632–918 m magasságban fekszik).
Közigazgatásilag hozzátartozik Sainte-Catherine, Pont-Pessil, le Grenier és le Lignon. Délkeletről az 1020 m magas Truc de Midi csúcsa határolja. Közelében halad el az A75-ös (Párizs-Montpellier közötti) autópálya, más néven La Méridienne. Vasútállomás a Saint-Flour-Béziers vonalon.
Történelem
Marvejols a százéves háború idején vált fontos erődített településsé. Gévaudan Peyre-i báróságához tartozott. A 16. század végén zajló vallásháborúk során a hugenotta Matthieu Merle hadvezér elfoglalta és gévaudani fő támaszpontjává tette. A katolikus erők azonban 1586-ban visszafoglalták és teljesen lerombolták a várost.
IV. Henrik francia király1601-ben újjáépítette és ismét fontos erődített hellyé vált. A városfalak a masszív bástyákkal fennmaradtak és ma is ez a város legfőbb nevezetessége.
1800-tól 1926-ig a Marvejolsi kerület (arrondissement) központja (alprefektúra) volt.
Korábban legfontosabb iparága a gyapjúfonás és posztószövés, valamint a fapapucsgyártás volt. Marvejols ma az Espoir Oc okcitán kulturális szervezet központja, mely július első hétvégéjén minden évben megrendezi a városban az okcitán fesztivált.
Városkapuk - a hatalmas erődített kapuk (a Soubeyran-kapu északról, a Chanelle-kapu délről nyújt bebocsátást az óvárosba) a 14. században épültek. A kisebb Porte du Théron a keleti városkapu.
Notre-Dame de la Carce - a város temploma a 13. században épült.
A városban Emmanuel Auricoste két szobrát is felállították az 1950-es években, az egyik a gévaudani fenevadat, a másik IV. Henriket ábrázolja.
Híres emberek
Armand Blanquet du Chayla (1759-1826) francia admirális
Gilbert de Chambrun (1909) - a Francia Ellenállás egyik vezetője, a város polgármestere volt 1953-1965, valamint 1971-1983 között.
.svg){kind=small}
