Ez a szócikk az operaénekesről szól. Hasonló címmel lásd még: Polgár László (egyértelműsítő lap).

Polgár László
Életrajzi adatok
Született	1947. január 1. Somogyszentpál
Elhunyt	2010. szeptember 19. (63 évesen) Zürich
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1967–1972)
Pályafutás
Műfajok	opera
Aktív évek	1971–2010
Hangszer	énekhang
Hang	basszus
Díjak	Kossuth-díj (1990) Liszt Ferenc-díj (1986) Székely Mihály-emlékplakett (1982) Magyarország Érdemes Művésze díj (1987) Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (1998) Budapest díszpolgára (2010)
Tevékenység	operaénekes egyetemi oktató énektanár
Kiadók	Hungaroton Teldec Decca Records Deutsche Grammophon Philips
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgár László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polgár László (Somogyszentpál, 1947. január 1. – Zürich, 2010. szeptember 19.^[1]) Kossuth-, Liszt- és Grammy-díjas magyar operaénekes (basszus), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Zsidó családból származott. Szülei Polgár Lajos és Kántor Anna. Tanulmányait Eyssen Irénnél kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként, 1967–1972 között. Az Operaházban 1971-ben debütált Ceprano gróf (Verdi: Rigoletto) szerepében. Abban az évben megnyerte a Dvořák-énekversenyt. 1972-ben az Operaház ösztöndíjasa, majd 1973-tól magánénekese lett. 1974-ben a Schumann-énekverseny győztese, 1975-ben az Erkel-énekverseny első helyezettje volt. 1980-ban a Wolf-énekversenyen, majd 1981-ben a Pavarotti-énekversenyen is első lett. 1991-től a Zürichi Operaház tagja volt.

Kezdetben comprimario szerepeket énekelt, de hamarosan a színház vezető basszistája lett. Első külföldi fellépése 1978 novemberében Hamburgban Mozart Szöktetés a szerájból Ozminjanként történt. 1982-ben Brüsszelben énekelte a Luisa Miller Walter grófját. Kis szerepek sorát énekelve fokozatosan vált vezető énekessé. A nagy német Wagner-énekesnél, Hans Hotternél képezte tovább magát. Gyakran szerepelt kortárs operákban is. Részt vett a Salzburgi Ünnepi Játékok előadásain is, rendszeres vendége volt a zürichi és müncheni társulatoknak. A világ minden táján fellépett, Bartók Kékszakállúját énekelte Athénben, Chicagóban, Drezdában, Koppenhágában, Londonban, Prágában, Tokióban és a milánói Scalában egyaránt.

A fellépések mellett a Zürich-Winterthur-i konzervatóriumban, valamint Magyarországon is tanított.

2010. szeptember 19-én Zürichben váratlanul elhunyt. Sirja a Kozma utcai izraelita temetőben található.^[2]

1971-ben házasságot kötött Gergely Ágnessel. Három lányuk született: Katalin (1973), Judit (1977) és Éva (1984).

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 45.^[3]

• Székely Mihály-emlékplakett (1982)
• Liszt Ferenc-díj (1986)
• Érdemes művész (1987)
• Kossuth-díj (1990)
• Melis György-díj (1991)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
• Grammy-díj (1998) /két kategóriában/
• Budapest díszpolgára (2010)

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Művész adatbázis
• Polgár László rajongói oldal és linkgyűjtemény
• MAZSIHISZ: Rosszat álmodtál – Polgár László halálára
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 10.)
• Polgár László emlékoldal http://polgar-laszlo-emlekoldal.webnode.hu/