A vármegye délnyugati részén fekszik, Balassagyarmat és Aszód között. Határától alig két kilométerre halad el az Országos Kéktúra útvonal. Közelében találhatók Szandavár várának romjai, melyekhez az Országos Kéktúra-útvonalon lehet a legkönnyebben feljutni.
A hazai vasútvonalak közül az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nógrádkövesd vasútállomás a belterület keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 21 118-as számú mellékút teszi lehetővé.
<--!erre a szakaszra holnap, 220917-én még ránézek, de mosmánaon késővan…
ig vagy Becske alsó megállóhelyig kell utazni, és onnan több lehetőség is van a hegyre felvezető út megtalálásához. (A két vasúti megálló között 2 km a távolság).
A Várhegy több irányból is megközelíthető. Járművel legkönnyebben a néhány éve újonnan épült – Nógrádkövesdről a Becske-Bercel közötti közútra átkötő, – a kőbányához kiágazó szilárd burkolatú úton, vagy a Szanda-Szandaváralja közötti közútról – száraz időben – járható földúton juthatunk fel a sziklakúp tövéhez, amely becsatlakozik a gyalogosan Becske községből felvezető – már említett – kék jelzésű turistaútba.
A falut körülölelő dombos, néhol még erdős vidék számos egyéb túrázási, kirándulási és természetjárási lehetőséget kínál.-->
Története
Nógrádkövesd nevét 1298-ban említette először oklevél Kuesd írásmóddal.
1298-ban Fogacs és Guta határosaként említették. Gutával a Nagy út is összekötötte.
1910-ben 461 lakosa volt, melyből 446 magyar, 14 szlovák volt. Ebből 416 római katolikus, 35 evangélikus, 6 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 2%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,5% (25,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,2-0,2% ukránnak, szerbnek és németnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 6,5% evangélikus, 2,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Római katolikus templom
Barcza kúria
2011 óta minden év augusztusában megrendezik a Palócfasírt fesztivált.[14]
