A magyarországi „tiszta” és keverék nyárfafajok első monográfiáját Gombocz Endre állította össze 1908-ban, A Populus-nem monográfiája címen. A munka bővített kiadását húsz évvel később ugyanő adta közre.
Származása, elterjedése
A nemzetségbe főképp a föld északi féltekéjén honos (holarktikus) fák tartoznak.
Megjelenése, felépítése
15–50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A fiatal fák kérge sima, színe a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig bármilyen lehet. Néhány faj kérge öregkorára mélyen barázdálódik.
A levelek mérete még az egyes fákon is nagyon eltérő lehet: a kis levelek főként az oldalágakon, a nagyobbak az erősebb ágakon nőnek. Sok faj levelei ősszel sárgára vagy világos arany árnyalatúvá színeződnek. A levelek rombusz alakúak, a szélük karéjos vagy fogas, a nyelük hosszú.
Virágai a sallangos murvalevelek hónaljában ülnek, laza barkavirágzatban.
Életmódja, élőhelye
Lombhullató. Gyorsan nő. A szikesedő homoktalajok és a folyóparti füzesek(Salicetea purpureae) jellemző fája. Virágait a szél porozza be.
Felhasználása
Fája nem túl jó minőségű puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek. Egyes nyárfafajokat homokos-szikes területeken erdőtelepítésre használnak talaj-előkészítőnek.
A Populus nemzetséget hagyományosan hat szekcióra osztjuk a levelek és virágok jellemzői alapján.[1] Az alábbi osztályozás ezt a felosztást követi. Az újabb genetikai vizsgálatok e felosztás helyességét nagyban alátámasztották. Kimutatták egyúttal azt is, hogy a fajok kapcsolatai valamelyest még összetettebbek, az egyes csoportok hibridizálódása és introgressziója miatt a nemzetség evolúciója hálózatos. Egyes fajok (lásd alább) nukleáris (apai úton öröklődő) DNS-ének és kloroplasztisz (anyai úton öröklődő) DNS-ének különbözősége tisztán e fajok hibrid eredetére utal.[2] A nemzetségben a hibridizálódás jelenleg is gyakori; az egyes szekciókban sok hibrid faj ismert.
Populus: Populus szekció – fehér nyárak. Sarkköri hűvös hőmérsékleteken és délebbre.
A Science magazin 2006 szeptemberi számában jelentették be, hogy a szőrös termésű nyár(Populus trichocarpa) az első olyan fa, amelynek a teljes DNS-szekvenciáját felderítették.[4]
↑Eckenwalder, J. E. (1977). North American cottonwoods (Populus, Salicaceae) of sections Abaso and Aigeiros. J. Arnold Arbor. 58: 193-208.
↑Hamzeh, M., & Dayanandan, S. (2004). Phylogeny of Populus (Salicaceae) based on nucleotide sequences of chloroplast TRNT-TRNF region and nuclear rDNA. Amer. J. Bot. 91: 1398-1408.
↑Megjegyzés: a helyesírása nem egyértelmű, néhány forrás Aegiros, mások Aigeiros formában hivatkoznak rá