Malpighiales

Malpighiales
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
A Calophyllum inophyllum virága
A Calophyllum inophyllum virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Martius
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Malpighiales témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Malpighiales témájú kategóriát.

A Malpighiales a korszerű filogenetikus APG rendszer szerint a zárvatermő növények egy rendje, ami a valódi kétszikűek eurosids I csoportjába tartozik. Legalább 35 család mintegy 16 000 faja tartozik ide, azaz a zárvatermők kb. 6, a valódi kétszikűek kb. 7,8%-a.[1] Igen változatos taxon, a növények rendbe tartozását csak a molekuláris filogenetika eszközeivel lehet felismerni; a rend nem is szerepel egyetlen, morfológián alapuló rendszertanban sem. Olyan, külsődlegesen nagyon eltérő növények tartoznak ide, mint a ibolyák, a fűzfák, a mangrovék, a mangosztán vagy a házi len.

Molekuláris órán alapuló számítások az ősi Malpighiales csoportok (stem group – „szárcsoport”) megjelenését kb. 100 millió évvel ezelőttre, a koronacsoport (crown group) eredetét kb. 90 millió évvel ezelőttre teszik.[2]

A Malpighiales a rend szintje feletti COM klád tagja, ami a Celastrales, Oxalidales és Malpighiales rendekből áll.[3] Az időnként rendként (Huales) kezelt Huaceae családot is a kládhoz sorolják.[4]

Belső rendszertani viszonyai még nincsenek teljesen feltérképezve.

Az elterjedt Cronquist-rendszerben a mostani Malpighiales rendbe tartozó családok más rendekbe voltak csoportosítva, amik közül nem is mind tartozik a Rosids csoportba. A legfontosabbak a Polygalales, Violales, Theales, Linales és az Euphorbiales. Magát a malpighicserjefélék (Malpighiaceae) családját a Polygalales-be, az ITIS által mindmáig elismert rendbe helyezték.

Változások az APG III-ban

Az APG III-rendszer által újonnan idehelyezett család: Calophyllaceae, Centroplacaceae. A Peridiscaceae átkerült a Saxifragales rendbe, az addig incertae sedis Medusandra nemzetséggel kibővülve.

Az APG II-rendszer megengedte a Trigoniaceae, Dichapetalaceae, Chrysobalanaceae és Euphroniaceae családok összevonását a Chrysobalanaceae sensu lato családba, az APG III megtartotta a különálló családokat. Összevonások: a vörösfafélék (Erythroxylaceae) családjába bekerült az APG II-rendszerben még incertae sedis Aneulophus nemzetség. A Malesherbiaceae és a Turneraceae a Passifloraceae családot bővítik, a Medusagynaceae és a Quiinaceae pedig az Ochnaceae családba került bele.

Törzsfája

A 2009-es tudásunk szerint a Malpighiales leszármazási fája alapi helyzetében 16 klád feloldatlan politómiájából áll. Becslések szerint az elágazások pontos meghatározásához taxononként legalább 25 000 DNS-bázispár meghatározására volna szükség.[5] A hasonlóan problémás helyzetben lévő Lamiales rend analizálására már történtek lépések.[6] Az alább látható törzsfa Wurdack és Davis 2009-es munkájából való. Minden ág statisztikai támogatása 100%-os (bootstrap és posterior valószínűség), az eltéréseket címke jelzi, a bootstrap és posterior valószínűségek adataival.

Xi et al. 2012-ben nagyobb számú gén kiértékelésével képes volt egy részletesebb, a családok fölötti szintre is kiterjedő leszármazási fát megalkotni. Ehhez 82 plasztidgént vettek figyelembe, melyeket 58 fajból vontak ki (kihagyták a problematikus, parazita Rafflesiaceae-t), a posteriori azonosított partíciók segítségével és egy Bayes-féle keverést alkalmazva. Xi és munkatársai 12 egyéb új klád mellett három nagyobb, alapi helyzetű kládot azonosítottak.[7][8]

Malpighiales
98/100 

Putranjivaceae



Lophopyxidaceae




Irvingiaceae


84/100  

Centroplacaceae



Caryocaraceae



Pandaceae



Ixonanthaceae



Humiriaceae



Linaceae




Elatinaceae



Malpighiaceae



84/100  

Ctenolophonaceae


Rhizophoraceae s.l.  

Erythroxylaceae



Rhizophoraceae




99/100  

Balanopaceae


Chrysobalanaceae s.l.  


Trigoniaceae



Dichapetalaceae





Euphroniaceae



Chrysobalanaceae





Ochnaceae s.l.  

Ochnaceae



Medusagynaceae



Quiinaceae



clusioids  
92/98  

Bonnetiaceae



Clusiaceae





Calophyllaceae




Hypericaceae



Podostemaceae





phyllanthoids  

Picrodendraceae



Phyllanthaceae





Peraceae


90/90  

Rafflesiaceae


85/100  

Euphorbiaceae




parietal clade  

Achariaceae


76/98  

Goupiaceae


82/100  

Violaceae


Passifloraceae s.l.  

Malesherbiaceae




Turneraceae



Passifloraceae







Lacistemataceae


Salicaceae s.l.  

Samydaceae




Scyphostegiaceae



Salicaceae








Jegyzetek

  1. Peter F. Stevens (2001 onwards). Malpighiales At: Angiosperm Phylogeny Website At: Missouri Botanical Garden Website
  2. Susana Magallón and Amanda Castillo (2009), "Angiosperm diversification through time", American Journal of Botany 96 (1): 349–365, DOI 10.3732/ajb.0800060
  3. Hengchang Wang, Michael J. Moore, Pamela S. Soltis, Charles D. Bell, Samuel F. Brockington, Roolse Alexandre, Charles C. Davis, Maribeth Latvis, Steven R. Manchester, and Douglas E. Soltis (10Mar2009), "Rosid radiation and the rapid rise of angiosperm-dominated forests", Proceedings of the National Academy of Sciences 106 (10): 3853–3858, doi:10.1073/pnas.0813376106, <http://www.pnas.org/content/106/10/3853.abstract?etoc> Archivált másolat. [2019. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  4. Alexander B. Doweld. 2001. Prosyllabus Tracheophytorum. Tentamen systematis plantarum vascularium (Tracheophyta). Geos: Moscow, Russia.
  5. Shuguang Jian, Pamela S. Soltis, Matthew A. Gitzendanner, Michael J. Moore, Ruiqi Li, Tory A. Hendry, Yin-Long Qiu, Amit Dhingra, Charles D. Bell, and Douglas E. Soltis (2008), "Resolving an Ancient, Rapid Radiation in Saxifragales", Systematic Biology 57 (1): 38–57, DOI 10.1080/10635150801888871
  6. Alexandra H. Wortley, Paula J. Rudall, David J. Harris, and Robert W. Scotland. 2005. "How Much Data are Needed to Resolve a Difficult Phylogeny? Case Study in Lamiales". Systematic Biology 54(5):697-709.
  7. Catalogue of Organisms: Malpighiales: A Glorious Mess of Flowering Plants
  8. doi:10.1073/pnas.1205818109

Források