A Nappali Ház[1] negyedéves művészeti és irodalmi szemle volt, mely 1989 és 1999 között jelent meg Budapesten. 1989-ben két száma jelent meg, júniusban és októberben, 1999-ben pedig egy angol és német nyelvű nyári folyóiratszám. ISSN 0864-9480.
Alapító szerkesztői: Hévizi Ottó, Károlyi Csaba, Kurdi Imre, Orsós László Jakab és Szijj Ferenc. A lapot Czeizel Balázs és Eperjesi Ágnes tervezte.
„…nagyjából köthető volt ugyan a hatvanas években született nemzedékhez, ám az évjárat címkéje nélkül képviselte a kor úgynevezett újérzékenységét. Könnyed, fürge átjárásokkal a különböző művészeti ágak között, konstruált viták nélkül is érvényesülő diskurzuskészséggel, a megjelenés, tördelés műtárgyként élvezhető szépségével és mozgalmasságával.”
Károlyi Csaba alapító szerkesztő szerint a lap elnevezése egy asztrológiai fogalom, amit azért választottak, hogy ne lehessen mögötte konkrét ideológiai tartalmat látni. Orsós László Jakab úgy nyilatkozott, művészeti lapot akartak, odafigyeléssel az aktuális művészeti eseményekre. Az első szám 1989. júniusában volt, ennek belső borítóján a szerkesztők a következő szöveget közölték:
Jó volna, ha lenne egy újság. Egy folyóirat, amely szép lenne, kézbe kívánkozó, amit nézni, sőt nézegetni is lehetne. Egy nyugalmasan megmutatkozó tárgy. Betűk formája, szövegek törése, kép következne először, aztán olvasás, elutasítható és elfogadható mondatok egymásutánja. Jó volna, ha a nézhető és olvasható gondolat ugyanarról a területről érkezne. Onnan, ahol mindig világos, mit miért gondoltak. Ott a gondolat soha nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint kigondolóját. Ott a gondolat lehet tétova és erőteljes, feledékeny és precíz, de semmiképpen nem személytelen. Mert abban a majdani lapban minden a gondolkodó saját útjáról szólna, írások és képek egyaránt. Kedves olvasóink és nézőink, öröm lenne számunkra, ha ez a lap a Nappali Ház lehetne
A lapnak 40 száma jelent meg, ebből három dupla szám (1991/1–2., 1997/3–4., 1999/3–4.) és egy német–angol nyelvű válogatás.
A folyóirat tematikus blokkokkal jelentkezett: opera (90/3), New York (91/1-2), Mesterséges világok (91/1–2.), Berlini átmenetek (91/3), a kritikáról (1991/4.), Witkiewicz (92/4.), a romlás orosz virágai (93/4), cseh irodalom (94/1.), szociográfia (94/2), fiatal szlovén irodalom (94/3.), Cioran (94/4), Könyv és almaillat (95/1.), művészet és őrület (95/4), amerikai kispróza (96/1), Gertrude Stein (96/3), Antonin Artaud (97/1), Szövegszeretkezés (97/3–4.), Szülés (98/2.), északi rokonok (99/1), Útszéli művészet (99/2.), Emlék, könyv (99/3-4.). A konkrét tematikát nélkülöző számokban is találhatók olyan csemegék, mint Wittgenstein levelei és naplói, Kandinszkij szövegei, Brodszkij esszéje, Robert Musil újságcikke, Enzensberger, Milosz vagy Sartorius versei, Popper Leó aforizmái, Bruno Schulz írásai, Misima elbeszélése, valamint Kertész Imre levele a frankfurti könyvvásárról.
Az egyes számok írásai gazdag képzőművészeti anyaggal együtt jelentek meg. Képzőművészeti alkotással, képpel, fotóval, rajzzal, illusztrációval szerepelt a lapban többek közt Szalma János, Medve Zsuzsa, Menesi Attila, Várnagy Tibor, Pereszlényi Rolland, Fehér Márta, Sugár János, Beöthy Balázs, Böröcz András, Wéber Imre, Tandori Dezső, Szíj Kamilla, Eperjesi Ágnes, Bánfalvi András, Hübner Teodóra, Nádas Péter, Kőnig Frigyes, Lugosi Lugo László, Janáky István, Weber Imre, Megyik János, Göbölyös Luca, Karl-Heinz Eckert, Amtija Umstatter, Christian Boltanski, Sibylle Hofter, Marina Abramovic, Verner Degreif, Andy Warhol, Djuna Barnes, Antonin Artaud, Robert Mapplethorpe, Joseph Beuys, Georg Baselitz, Sophie Calle. Minden egyes lapszám egyéni borítóval jelent meg (borítótervező Eperjesi Ágnes majd Hübner Teodóra).
Három melléklet is készült: Kleist: A lelenc (1994/4.), Babaházak (1998/2.), Milton Wretzky: Tiniagy (1999/2.). A Frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra különszám jelent meg németül és angolul – válogatás a tíz év anyagából (1999/3.).
A szerkesztők Nappali Ház-asztalt hirdettek meg a Tölgyfa galériában, majd a Merlin Jazz klubban és az Építészpincében, ahol nyílt szerkesztőségi órákat tartottak.
↑A címlapon a Ház szó kis kezdőbetűvel szerepel, azonban az AkH.12 197. alapján állandó címek esetén, így például folyóiratok címében (a névelők, kötőszavak kivételével) minden szó nagy kezdőbetűs. A szabályzat fenti pontja hozzáteszi: „A szabályt akkor is követni kell, ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak.”