A Petőfi Sándor Gimnázium[4] elvégzése után, 1964–1969 között az ELTE magyar-filozófia szakára járt (Lukács György tanítványa, az úgynevezett „Lukács-óvoda” tagja). 1969–1972 között a Magvető Könyvkiadó, 1972–1980 között a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője volt. 1980-1989 között szellemi szabadfoglalkozású, a magyar demokratikus ellenzék egyik fontos alakja volt. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel. Részt vett 1985. június 14–16. között a monori találkozón.
1988–1989 között az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja volt. 1989-től a Holmi folyóirat megszűnéséig a szerkesztőbizottság tagja volt. 1994-ben országgyűlési képviselőjelölt volt. 1993 óta egyetemi tanár (ELTE BTK). 1995–1999 között a Soros Alapítvány könyvpályázati zsűrijének elnöke volt. 1996 óta a Magyar Ösztöndíjbizottság tagja. 1997–2000 között, valamint 2006–2010 között a Kossuth- és Széchenyi-díjak irodalmi albizottságának elnöke volt. 2003. április 22-én előadást tartott a Mindentudás EgyeteménJó ízlés, rossz ízlés címmel.
Kutatási területe: kritika, művészetfilozófia a 20–21. században.
Családja
Radnóti István (1906–1965) orvos és Barta Magdolna fia.[5] Apai nagyapja Recht Sándor (1867–1918)[6] zenetanár és hegedűművész volt. Dédapja, Recht Ignác (1837–1899)[7] nagyváradi rendőrkapitány, dédanyja, Bauer Zsófia (1843–1925) a nagyváradi polgári leányiskola igazgatónője volt.
Felesége 1969 óta Kardos Julianna. Gyermekei Anna (1975) és András (Csáki Judit színikritikustól, 1992).[8]
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain Boda Miklós elnöklése alatt olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt azonnal vissza kellett volna utasítani, mert témájuk köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírással, az elnyert összegek pedig irreálisan magasak voltak a feladat súlyához képest.[10]
La Scuola di Budapest: sul giovane Lukács (Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Márkus Györggyel), Firenze, 1978
A szenvedő misztikus / Misztikus eszme, lírai forma / Pilinszky János lírai költészetéről; Akadémiai, Budapest, 1981 (Opus), 128 oldal
Mi az, hogy beszélgetés? Bírálatok; Budapest: Magvető, 1988. 390 oldal
„Tisztelt közönség, kulcsot te találj…” Budapest: Gondolat, 1990. 300 oldal
Stilepoche. Theorie und Diskussion. Eine interdisziplinäre Anthologie von Winckelmann bis heute.Frankfurt/M. &c.: Peter Lang 1990. 766 oldal
Recrudescunt vulnera. Budapest: Cserépfalvi, 1991. 350 oldal
Hamisítás. Budapest: Magvető, 1995. 338 oldal
Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára; szerk. Fehér Ferenc, Kardos András, Radnóti Sándor; Cserépfalvi, Budapest, 1995
Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Budapest, 1999
The Fake. Forgery and its Place in Art. Rowman & Littlefield, Lanham MD, 1999. 246 oldal
Krédó és rezignáció. Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról; Argumentum–MTA Lukács Archívum, Budapest, 1999 (Alternatívák) 224 oldal
A piknik. Írások a kritikáról; Magvető, Budapest, 2000, 334 oldal
Műhelymunka. Debrecen: Csokonai, 2004
A másként-gondolkodó. Tamás Gáspár Miklós 60; szerk. György Péter, Radnóti Sándor; Élet és Irodalom, Budapest, 2008
Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások; Jelenkor, Pécs, 2010
Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2010 (Mesteriskola), ISBN 9789639777071
Az üvegalmárium. A magyar korona helye; Noran Libro, Budapest, 2011
Kalmár János; HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, Budapest, 2012
A süketnéma Isten és más bírálatok; Magvető, Budapest, 2018
.PNG)
