Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja csehországi osztrák Birkás Lilian opera-énekesnő.[3] Anyai nagymamája adriai születésű, unokáihoz németül beszélő olasz–osztrák származású volt.[4] Két lánya és öt unokája van.[3] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[5] Angliában pedig összeházasodtak.[6][3]
Anyanyelvének a magyart tartja: édesanyja németül ringatta, magyarul később a másodlagos szocializációs színtéren tanult meg. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén kívül (angol, olasz) még franciául beszél.[7][8][4]
Nyelvi ismeretterjesztés
A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[9] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[10]
Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[11][12] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[13] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[14]
2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[20] Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde (ISBN 9789631442274), 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.[21]
Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[22]
Hanzl Péter, Nagy Sándor – Az üldöztetéstől a büszkeségig / A magyar LMBTQ emberek története a kezdetektől az ezredfordulóig (Háttér Társaság, 2023) ISBN 978-615-5707-27-8
.jpg)
