A Zsadányban élő Kiss Sándor szabómester és Csősz Erzsébet házasságából született. Ősei földművesek, mesteremberek voltak. 1957–1961 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanult, de tanulmányait félbeszakította. Ezután a Szegedi Tanárképző Főiskolán végzett magyar-orosz szakon 1966-ban, közben 1961–1963 között a Hortobágyon kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott.
Az Alföld mutatta be (1967), majd a Költők egymás közt című antológia Nagy László bevezetőjével. Költészetének forrása a folklór, a mese, az archaikus népdal, a ballada, a régi magyar költői nyelv. A népi kultúra, a paraszti-kézművesi lét motívumait felhasználva mítoszt teremtett. Költészete képzőművészeti törekvésekhez is köthető, Berki Viola, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Schéner Mihály művészeti elképzeléseihez kapcsolható. Gyermekeknek írt munkái, hangjátékai, drámái is jelentősek. Hangjátékait sugározták a Magyar Rádióban, több drámája színre került, köztük a Bolondmalom című gyermekeknek írt darabját Kaposvárott játszották 1984–85-ben.
Művei (válogatás)
Versek
Fabábu (1971)
Feketegyűrű (1974)
Kísértenek (1976)
Világok (versek, verses drámák, 1978)
Fohász; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
A viszony (1983)
Az idő (1986)
Az esély (verses drámák, 1990)
A jelenlét (1993)
Genitivus (1995)
Másik idő. Válogatott írások; Kortárs, Budapest, 1999
De (2001)
Az éden íze (Trilógia I., 2006)
Gryllus Vilmos–Kiss Anna; Helikon, Budapest, 2006 (Hangzó Helikon) + CD
Az úrnő ezüst ujja (Trilógia II., 2008)
Szélörvények vonulnak (Trilógia III., 2010)
Jár nyomomban; Kortárs, Budapest, 2011 (Kortárs vers)
Lepkék útján a lélek; Kortárs, Budapest, 2012 (Kortárs vers)
Gyolcs. Összegyűjtött versek; Kortárs, Budapest, 2014
Suhogások; Kortárs, Budapest, 2017 (Kortárs vers)
Aranyalma. Összegyűjtött írások kicsiknek, nagyoknak; Kortárs, Budapest, 2019
Hideglelés; Kortárs, Budapest, 2020 (Kortárs vers)