Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: A botrány nagyobb mértékben van kifejtve, mint az életpályája. Ez túlzás, és sérti a semleges nézőpontot. (a vita részleteihez lásd a vitalapot).
Gothár Péter
Portréja a Rivalda 79-80-ban Csigó László felvétele
Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, ahol olyan tudósok, művészek, sportolók voltak, akik így fejezték ki támogatásukat.[3]
2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott tudományos fokozat nélkül, 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori (DLA) címet adományozott neki. 2007. december 15-től egyetemi tanár, az SZFE későbbi professor emeritusa.[4][5]
2013-ban egy interjúban a színházról mint művészi szenvedélyéről így nyilatkozott: „Aki csak egyszer megy el színházba, és pechére valami rosszat lát, az nem fog odaszokni, épp ezért (egy) jó színház kell ahhoz, hogy a színházba járás szenvedéllyé tudjon válni. Ahogy mondani szoktuk: ki kell nevelnünk a közönségünket, vagyis (egy) belső igényt kell létrehozni az emberben”[6]
1997-ben a Metropolis folyóirat mint a kortárs magyar mozgóképgyártás meghatározó alakjáról, négy tanulmányt és egy interjút közölt, a rendező filmes és színházi tevékenységét több szempontból is elemezve, átfogó képet adva addigi életművéről. Liszka Tamás például ebben hét mozi- és egy tévéfilmjét vizsgálva úgy fogalmazott, hogy filmrendezőként „stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi”. Rendezett játék- és tévéfilmeket is. Első kisjátékfilmje Ajándék ez a nap címmel Zimre Péter kisregényéből 1979-ben készült.[1][7]
1981–1986 között Básti Juli színésznővel élt házasságban. Közös fiuk, Márton 1982-ben született.[8][9]
2019. november 19-én a Katona József Színház a Facebook oldalán nyilatkozatot tett közzé, hogy vezetőségének tudomására jutott egy erkölcsi határokat átlépő viselkedés a színházon belül, amivel kapcsolatban külső szakértők bevonásával belső vizsgálatot rendeltek el, és azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották az érintett személyt. Másnap ugyanazon a csatornán Gothár Péter közleményében bevallotta, hogy ő az, aki egy évvel korábban szexuálisan zaklatta egyik kolléganőjét, akitől bocsánatot kért és kapott.[10] Még aznap etikai vizsgálatot kért önmaga ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,[11] ahol két ülés megtartása után – az eljárás végéig az egyetemen történt esetleges etikai vétségről nem érkezett bejelentés – az Etikai Bizottság által megfogalmazott ajánlását elfogadva Upor László volt rektorhelyettes megszüntette szerződését.[12][13][m 1]
Színházi munkái
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma a 2017. április 26-i lekérdezéskor: szerzőként: 7; rendezőként: 78; díszlettervezőként (d): 55; jelmeztervezőként (j): 7.
55 esetben az általa rendezett előadás díszlettervezője is volt.
Christopher Isherwood, John Van Druten, Joe Masteroff, Fred Ebb, John Kander: Isten veled, Berlin! (1980, veszprémi Petőfi Színház , rendező: Gazdag Gyula)[21]
Örkény István: Pisti a vérzivatarban (1988, Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Babarczy László)[22]
↑A zaklatási ügy által kiváltott diskurzus bekerült a belpolitikai térbe is. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes decemberben benyújtott egy a kulturális finanszírozás átalakításáról szóló törvényjavaslatot,[14] amiben annak indokául a szexuális zaklatási visszaélésekkel, illetve azok eltussolásával a kipattant botrányra utaltak beterjesztőik.[15] Ennek előzetes, kiszivárgott tervezete ellen a Független Előadó-művészeti Szövetség „Petíció a kulturális élet szétverése ellen”[16] címmel tiltakozó beadványt indított, amit több mint ötvenezren aláírtak,[17][18] majd utcai tüntetést is szervezett.[19] A 168 óra című lap a komoly politikai üggyé dagadó események hatására feltette, hogy Borkai Zsolt szex- és korrupciós botrányra lehet-e reakció az ügy kipattanása és hogy miért nem volt nagyobb kormányzati visszhangja a Marton László-ügynek, mire Gothár Péter úgy nyilatkozott: „Ami a színházban történt, az egy morális, erkölcsi ügy, ahol abúzusról van szó. És itt ki is kell jelentenem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, elítélendő. A másik esetben Borkai pénzért vett magának prostituáltat, ami egy adok-kapok csere, ahol mindenki benne van a játékban. Ehhez kapcsolódott a korrupciós szál, valamint az álszentség [–] De mindenesetre arra jó a Gothár-ügy, hogy mutogatni lehessen a „balliberális oldalra””.[20]
