Mihail Bulgakov, a kijevi hittudományi főiskola professzorának fia, 1909-ben, a gimnázium elvégzése után beiratkozott a kijevi egyetem orvostudományi szakára. 1916-ban lediplomázott és Szmolenszk vidékén fogadott el egy állást, mielőtt Vjazmában kezdett volna praktizálni. 1913-ban elvette feleségül Tatyjana Nyikolajevna Lappát.
Az oroszországi polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Népköztársaság hadseregébe. Rövid idő múlva dezertált, de sikerült ugyanezen a poszton bejutnia a Vörös Hadseregbe, legvégül pedig a dél-orosz Fehér Gárdához ment. Egy ideig Csecsenföldön volt a kozákoknál, majd Vlagyikavkazba került. 1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Gudok, Rabocsij) és folyóiratnak (Rosszija, Vozrozsgyenyije) is dolgozott. Ekkoriban kezdett kisebb prózadarabokat publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Gudok több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az oroszországi írószövetségbe.
Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tiflisz (Tbiliszi), Batumi, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. A Mester és Margarita első elképzelései ekkortájt születtek meg. 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül véve az 1929-ben megismert Jelena Szergejevna Silovszkaját.
1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi helyzetéről. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát mint rendező-asszisztens a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban (Московский художественный театр им. Чехова). Sztálin maga hívta fel Bulgakovot, és ígért neki segítséget, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban tevékenykedett mint rendezőasszisztens. 1932-ben közreműködött GogolHolt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott.
1939-ben megírta a Ráhel opera (Рашель) szövegkönyvét és egy Sztálinról szóló darabon (Batum, Батум) is dolgozott. Bulgakov műveit reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra, és nem is mutathatta be őket. Egészségi állapota rohamosan romlott. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Halálos ágyán diktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg. Egy nappal később a szovjet írószövetség épületében megemlékezést tartottak, amely előtt Szergej Merkurov szobrász levette arclenyomatát a halotti maszkhoz.
Bulgakov keserűen rosszalló és groteszk leírása az akkor születőben lévő Szovjetunió hétköznapjairól gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott – ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalomkritika gyakran alkalmazott eszköze. Sok műve a szigorú sztálinistacenzúra áldozata lett, ezeket csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először.
Legismertebb, világhírű művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg (csonkítva).
Bulgakov több művét is megfilmesítették. A Mester és Margaritának- egy tv-játék- és négy filmváltozata van, egyet jelenleg (2023) is forgatnak Oroszországban. A fehér gárda[1] és az Iván Vasziljevics (Halló, itt Iván cár! címmel), Kutyaszív (ugyanezzel a címmel). Magyarországon Várkonyi Gábor rendezése alatt az írása alapján egy tévédrámát készítettek 1977-ben Boldogság cím alatt, illetve Szirtes András készített különleges, dokumentum-alapú művészfilmet A Mester és Margarita, valamint Bulgakov élete alapján Forradalom után címmel 1988-1989-ben.
A Mester és Margarita; ford. Szőllősy Klára, utószó E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1978 (A világirodalom remekei)
Bíborsziget; ford. Elbert János; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1981 (A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye, 1980–81, rend. Babarczy László)
Képmutatók cselszövése; ford. Karig Sára, utószó H. Szabó Gyula; Kriterion, Bukarest, 1981
Morfium. Elbeszélések, tárcák, karcolatok; szerk. Katona Erzsébet; vál. Haller László, ford. Elbert János, Haller János, Harsányi Éva, Kántor Péter, Karig Sára et al.; Európa, Bp., 1981 (Európa zsebkönyvek), ISBN 963 07 2323 9
Színházi regény; ford. Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1986, ISBN 9630740664
Kutyaszív. Kisregények / Ördögösdi / Végzetes tojások / Kutyaszív; ford. Hetényi Zsuzsa, B. Fazekas László, Karig Sára; Európa, Bp., 1988 (Európa zsebkönyvek), ISBN 9630746344
Három dráma(Zojka lakása / Bíbor sziget / Ádám és Éva); ford. Elbert János, Enyedy György, Király Zsuzsa; Európa, Bp., 1989 (Drámák), ISBN 963074757X
Kakasmintás törülköző. Elbeszélések, kisregények / Kakasmintás törölköző / Hóvihar / Acéltorok / Egyiptomi sötétség / Morfium / Tűzkeresztség szülészetből / Az elveszett szem / Foltmiriád / Én öltem / Ördögösdi / Végzetes tojások; szerk: H. Szabó Gyula, ford. Elbert János et al.; Kriterion, Bukarest, 1989, ISBN 9732601094
1990–
Guruló lakótér; ford. Enyedy György, Radványi Ervin, Viski L. László, szerk. Kiss Ilona, Haller László, utószó Kiss Ilona; Európa–Kárpáti, Bp.–Uzshorod, 1990, ISBN 9630750430ISBN 5775703952
A Mester és Margarita. Regény; ford. Szőllősy Klára, jegyz. Enyedy György; Európa, Bp., 1993 (Európa diákkönyvtár)
Kutyaszív és egyéb kisregények(Ördögösdi / Végzetes tojások / Kutyaszív); ford. B. Fazekas László, Karig Sára, Hetényi Zsuzsa; General Press, Bp., 2004, ISBN 9789639598034
Sárba taposva. Naplók, levelek, 1917–1940; összeáll., ford. Kiss Ilona; Magvető, Bp., 2004, ISBN 963142331X
A Mester és Margarita; ford. Szőllősy Klára; Nemzeti Színház, Bp., 2005 (Nemzeti Színház színműtár), ISBN 963868691X
Acéltorok. Elbeszélések, tárcák, karcolatok; ford. Elbert János et al., szerk., jegyz., utószó Szőke Katalin; Európa, Bp., 2007, ISBN 963 07 8234 0
Menekülés. Színművek; ford. Elbert János et al., szerk., utószó Szőke Katalin; Európa, Bp., 2009, ISBN 9789630786034
A Turbin család napjai
Zojka lakása
Menekülés
Képmutatók cselszövése
Ádám és Éva
Boldogság
Iván, a Rettentő
Puskin utolsó napjai
Batum
A Mester és Margarita. Regény; ford. Szőllősy Klára, jegyz., utószó Kiss Ilona; Európa, Bp., 2009
Színházi regény; ford. Szőllősy Klára; Kossuth, Bp., 2017 (Életreszóló olvasmányok), ISBN 9789630987257
Egy fiatal orvos feljegyzései; ford. Kiss Ilona; Magvető, Bp., 2019
Kakasmintás törülköző. Válogatott novellák és kisregények (Kakasmintás törölköző / Hóvihar / Én öltem / Morfium / Ördögösdi); felolv. Tarján Péter; Plan Zero Kft., Bp., 2018
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Michail Afanasjewitsch Bulgakow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Eredetileg újságokban megjelent írások (1925–1926), amelyeket az író Egy orvos feljegyzése, vagy ehhez hasonló alcímmel látott el, és később gyűjteményesen is kiadták. Az első gyűjteményben a Foltmiriád még nem szerepelt. (A Morfium kisregényt ma már nem sorolják a ciklushoz.)
Mész Lászlóné: Dráma a XX. században. Gorkij, Bulgakov, Garcia Lorca, O'Neill, Dürrenmatt; Tankönyvkiadó, Bp., 1974 (Műelemzések kiskönyvtára)
Kamarás István: Utánam, olvasó! A Mester és Margarita fogadtatása, értelmezése és hatása Magyarországon; Múzsák–OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Bp., 1986 (angolul, oroszul is)
V. Gilbert Edit: A Tanítvány, a Krónikás és az Áruló. Utak A Mester és a Margaritához; Pro Pannonia, Pécs, 2001 (Pannónia könyvek)
Ifjú szerzők válogatott írásai / Bulgakov i Viszockij. Izbrannije trudi molodih avtorov; szerk. Viczai Péter; Régiók Interkulturális és Orosz Nyelvi Egyesülete, Bp., 2011
