1950-ben jött létre két korábbi község, Vashegyalja (ennek neve 1944-ig Permise volt) és Ritkaháza egyesítésével Ritkaháza ideiglenes néven.[3] Mai nevét 1951-ben kapta.
A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 71,4% szlovénnek, 1% németnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 2,9%, felekezet nélküli 2,9% (20% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 56,1% szlovénnek, 5,1% németnek, 1% ruszinnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,3% volt római katolikus, 1% református, 4,1% egyéb keresztény, 5,1% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[15]
Érdekességek
A permisei rész a Kamen (Köves) dülőnélTél – A ritkaházi kápolna januári hótakaróban.Permise Ritkaházáról nézve
A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, amely összefüggésben áll szentgotthárdi csata idején a környéken végbement eseményekkel. A legenda szerint törökök elástak egy aranyborjút ezen a területen. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.
Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.
1945 márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.
Története
Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.
1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból is kivette a két település a részét, név szerint ismerjük Permiséről Doncsecs János és Kovács Miklós, Ritkaházáról Goszlár József, Treiber József és Ipsics György (őt Pinkamindszenten sorozták be) honvédeket.
A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két községet Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, de Permise megőrizte a Vashegyalja nevet. 1950-ben ismét egyesítették őket, először Ritkaháza ideiglenes néven, végül 1951-ben kapta a végleges Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, akik a szlovén nyelvvendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.
A ritkaházi harangláb tavasznyíláskor
1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.
_magas_n%C3%A9zetb%C5%91l.JPG)
.jpg)
