Déli és északi szomszédai, Egyházashetye, illetve Kemeneskápolna felé a 8434-es út biztosít közúti összeköttetést a falu számára. Főutcájaként a 84 137-es út húzódik végig a településen – annak mindkét részén –, az az út Celldömölk nyugati határszélével kapcsolja össze.
Története
A település első írásos említése 1237-ből való (Kuscku), ekkor még egy község volt. A név török eredetű személynév. A falu első ismert birtokosa Köcski Sándor,[3]Károly Róbert hadvezére és bizalmasa volt.
A település 15. században Nagyköcskre és Kis- vagy Nemesköcskre vált szét, de egy időben létezett Középköcsk is.
Kisköcskön elsősorban kisnemesek birtokai voltak, Nagyköcskön pedig a Héder nemzetségbeli Köcskiek[3] mellett a Nádasdy és Káldy családoknak voltak birtokai.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,3% németnek, 1,1% szlovénnek, 0,4% cigánynak, 0,4% ruszinnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 0,4%, evangélikus 11,8%, felekezet nélküli 4,2% (22,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% németnek, 1,2% szlovénnek, 0,4% ukránnak, 0,4% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48% volt római katolikus, 12,5% evangélikus, 1,6% református, 1,2% görög katolikus, 4% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[13]
