Édesanyja tanítónő, 1999-ben elhunyt édesapja szobrász volt. Középiskolai tanulmányait Budaörsön végezte. Az érettségi után négy évig jogot tanult, majd átjelentkezett az ELTE Bölcsészettudományi Karra, ahol 1990-ben magyar–történelem szakon szerzett diplomát.
A középkori Magyarország elbukott 1526-ban, az újkori 1944-ben, és ez a frusztrált, de küldetéses maradványország most múlik ki csendesen a szemünk előtt. Nincs itt már önálló kis világ, nincs egek ostromlása.
Kemény István dedikál az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június
Írásaival először a diákírók, diákköltők sárváritalálkozóján szerzett elismerést. Első, ma is „vállalható” versének az 1980–1981 folyamán született Tudod, hogy tévedek címűt tartja, amely válogatott versei 1998-as gyűjteményének nyitódarabja lett.[2]1984-es bemutatkozó kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte.
„
Édes hazám, szerettelek, úgy tettél te is, mint aki szeret: a tankönyveid és a költőid is azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem, cinikus ember se lett belőlem, csak depressziós, nehéz és elárult, bezárt cukorgyár a ködben.…
Számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna.”[4]
Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki. Az Élet és Irodalomban1992-től 1996-ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997-ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009-ben látott napvilágot.
A 2006. februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady-szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára,[5] és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave-magyarítása[6]) is megjelent.
Fontosabb művei
Verseskötetek
Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1984)
Játék méreggel és ellenméreggel (1987)
Témák a Rokokó-filmből (Holnap, Budapest, 1991)
A koboldkórus (József Attila Kör – Pesti Szalon, Budapest, 1993)
A néma H (Pesti Szalon, Budapest, 1996)
Valami a vérről. Válogatott és új versek (Palatinus, Budapest, 1998)
Hideg. Versek 1996–2001 (Palatinus, Budapest, 2001)
Élőbeszéd (Magvető, Budapest, 2006)
Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (Magvető, Budapest, 2011)
A királynál (Magvető, Budapest, 2012)
Kemény István legszebb versei; vál., szerk., utószó Németh Zoltán; AB-art, Bratislava, 2016
Nílus. Versek; Magvető, Bp., 2018
Lovag Dulcinea; Magvető, Bp., 2024
Regények
Az ellenség művészete (Holnap, Budapest, 1989)
Kedves Ismeretlen (Magvető, Budapest, 2009)
Budapest Nagyregény (Budapest Brand Nonprofit Zrt., Bp., 2023) (társszerző)
Tárcák
Család, gyerekek, autó (Palatinus, Budapest, 1997)
