Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Hajdúszoboszló
Református templom
Hajdúszoboszló címere Hajdúszoboszló zászlaja
Becenév: Szoboszló
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	város
Polgármester	Czeglédi Gyula (független)[1]
Jegyző	Dr. Morvai Gábor
Irányítószám	4200
Körzethívószám	52
Testvértelepülései	Lista Bad Dürrheim[2] Dicsőszentmárton[2] Késmárk[2] Lanškroun[2] Dzierżoniów[2]
Népesség
Teljes népesség	23 918 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	99,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	238,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 23′47.45, 21.38333333333347.450000°N 21.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 23′47.45, 21.38333333333347.450000°N 21.383333°E
Hajdúszoboszló Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúszoboszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszoboszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajdúszoboszló (németül: Sobols, szlovákul: Sebeslav, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található. A megyeszékhely Debrecen és Hajdúböszörmény után a megye harmadik legnépesebb települése. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti. Hajdúszoboszló Magyarország egyik minősített gyógyhelye, ahol 1925-ben termálvizet találtak, és azt a gyógyhatásoknak köszönhetően nem sokkal később gyógyvízzé minősítettek. Az üdülőhely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnépesebb települése.^[4] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km², amivel az ország tizenhetedik legnagyobb területű települése.^[4]

Az Alföld keleti-északkeleti részén terül el, a Tiszántúlon. A várostól mintegy 2 kilométerre nyugati irányban folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) nevű patak átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

A szomszédos települések: észak felől Nagyhegyes, északkelet felől Ebes, kelet felől Mikepércs és Sáránd, délkelet felől Hajdúszovát, délnyugat felől Kaba, nyugat felől pedig Nádudvar.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút: ez régebben a központján is keresztülhaladt, ma már délkelet felől elkerüli a belterületét, de így is ezen érhető el a legegyszerűbben a megyeszékhely, Debrecen és a főút mellett fekvő más települések felől is. Balmazújvárossal a 3321-es, Nádudvarral a 3406-os, Hajdúszováttal pedig a 4804-es út köti össze. Érinti a 3319-es is, mely Hajdúböszörménytől húzódik idáig, de mivel nagy része földút, több más szakasza pedig keskeny, rossz állapotú kövesút, ezért a két város összekötésében nincs érdemi szerepe. Keleti határszélét érinti még a 4805-ös út és az M35-ös autópálya is.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Hajdúszoboszló vasútállomás a belterület délkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését a 4804-es útból kiágazó 48 302-es számú mellékút biztosítja.

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye. 1941 óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrész szerves része a Mátyás király-sétány, melyen árusok és hatalmas szállodák működnek.

A Bánomkert közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését és a turizmust.

A Csepűskert a temető alatt elhelyezkedő terület, amelyet a Nádudvari út és az Ady Endre út zár közre. Itt nagy kertes házakat találunk, valamint rengeteg kertet gyümölcsösfákkal, zöldségekkel és állatokkal. Az Ady Endre út mentén, a városon kívül is kisebb utcák találhatóak.

A Csatornakert a vasútállomástól délre fekvő dűlők összessége. Nevét valószínűsíthetőleg a város csatornájának itteni részéről és a halastavakról kaphatta. A dűlők mentén családi házak találhatóak, azonban a körülmények megkérdőjelezhetőek, ugyanis sem műút, sem közvilágítás nincsen a területen.

A kerteken kívül telepeket is találunk a városban, melyeket a 21. század hozott magával.

A Hétvezér-telep a vasútállomás közelében található utcák összessége. Régebben Űrhajós-telepnek nevezték, az itt található világűrről és Gagarinról elnevezett utcái miatt.

Hasonló tömörülés még a Virág- és a Zene-telep: a Virág-telep virágneveket képviseltető utcákból áll, a Zene-telep pedig magyar zeneszerzők neveit tünteti fel.

A Bérházkör Hajdúszoboszlón rengeteg embernek ad otthont. Két részre osztható, a Belső- és Külső-Bérházkörre. Ennek oka az, hogy a Külső-Bérházkör házai egy "falat" formálnak a Belső-Bérházkör előtt.

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, amelyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.”^[5]

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során kőolaj vagy földgáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek záptojásszagú (kénes és jódos) vize nemcsak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést hozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Himnuszának szövegét Bencze Attila írta, amit mesterséges intelligenciával zenésített meg. ^[6]

• A polgármester-választás eredménye^[16]

• A képviselőtestület-választás eredménye^[17]

Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.^[18]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[19]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 28,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 35% (27,3% nem válaszolt).^[20]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és lengyelnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt református, 5% római katolikus, 2,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 30,5% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).^[21]

Bővebben: Hajdúszoboszló tömegközlekedése

Hajdúszoboszlón három vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.^[22] Hajdúszoboszló vasútállomás a 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonalon érhető el. A város közúton a magyar főváros irányából a 4-es főúton, illetve az M3-as és M35-ös autópályán Debrecen felé, majd letérve a 4-es főútra, is elérhető. A 4-es főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszát 2003-ban adták át.^[23]

Lásd még: Hajdúszoboszlói repülőtér

Hajdúszoboszló Magyarország egyik legnépszerűbb egészségturisztikai központja. Elismertségét elsősorban gyógyvizének és gyógyfürdőjének köszönheti, mely több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza. Hajdúszoboszló fő turisztikai attrakciója Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amely a folyamatos fejlesztések eredményeként modern gyógyászati, wellness és szórakoztató szolgáltatásokat biztosít, a város szálláshelyinek kínálatával kiegészülve az ide látogató vendégeknek. A hivatalosan minősített kiemelt magyar gyógyhely közismert adottságai mellett a vendégek számára a teljes kikapcsolódás lehetőségét a nyári fesztiválok, a gasztronómia helyi remekei, a barátságos kisvárosi hangulat, az alföldi puszta és Debrecen közelsége, valamint a környék számos egyéb természeti és épített öröksége adja együttesen. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Hajdúszoboszló 1 millió 327 ezer vendégéjszakával (2018) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacai Lengyelország (208 ezer vendégéj), Románia (106 ezer vendégéj) és Szlovákia (67 ezer).^[24][25]

Bővebben: Hajdúszoboszlói gyógyfürdő

A Gyógyfürdő főbejáratával szemben található Szent István Parkban található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A parkban található szökőkút mellett található a Harangház, Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil-harang hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület. A kör alaprajzú nyitott építménynek, megőrző és bemutató szerepe van, amelyben a Hajdúszoboszló részére hagyatékozott 50 darab alumínium harang került elhelyezésre. Az épület megtervezésekor Rácz Zoltán építőművész több jelképrendszert alkalmazott, hiszen a Harangház négy darab pillére a négy évszak, a négy éjtáj és a harangrendszer kezdőpontjait is jelöli. A Harangházat három, fából készült jelfa veszi körbe, melyek a Turulo, Csodaszarvas és Lélekmadár neveket viselik.

A Hajdúszoboszlói Hungarospa Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, amelynek egységei a szabadtéri Strand, az Aquapark, az Aqua-Palace fedett élményfürdő, Prémium Zóna^[26] és a fedett Árpád Uszoda. A Gyógyfürdő egész évben reggel 7 órától 19 óráig tart nyitva. A fürdőcsarnok 3 gyógyvizes medencéje mellett 4 nyitott látványmedence is a vendégek rendelkezésére áll. A strand 30 hektáros parkjában 13 medence található, melyek közül minden korosztály kedvére választhat.A fiatalabbak között a legnépszerűbb a hullámmedence, ahol óránként mesterséges hullámverés várja a fürdőzőket, és a mediterrán tengerpart, mely a strand legnagyobb szenzációja, ahol a mediterrán hangulatot a fövenyes part, kalózhajó, világítótorony, pálmafasor és az időszakonként hullámzó víz teremti meg. A csónakázótó is a strand területén található, ahol vízibiciklizni és csónakázni lehet. A strand területén belül található az Aquapark, ahova strand-Aquapark komplex jeggyel, vagy a strandbelépő megváltását követően Aquapark belépővel lehet belépni. A csúszdaparkban 15 féle óriás csúszda közül választhatnak a lesiklás szerelmesei. A kulináris élvezetekről számos csárda, gyorsétterem, fagyizó és egyéb vendéglátó egység gondoskodik a strandon. A három szintes Aqua-Palace fedett élményfürdő egész évben várja a családokat exkluzív élménymedencéivel. A gyerekvilágban a kicsik egész napos szórakozásáról bébi és családi medencék, foglalkoztató terem, játszóház gondoskodik. A vízipalota wellness és fitness szolgáltatások széles palettáját nyújtja.

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711–1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, mely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.

A Fazekas-ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19–20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

• Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
• Bocskai Rendezvényközpont
• Szabadtéri színpad
• Polikróm folyóirat
• Hajdúszoboszlói Városi TV

– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális

Rock Cafe Hajdúszoboszló

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Aero Club Hajdúszoboszló Sportegyesület
• Amatőr Női Kézilabda Sportegyesület Hajdúszoboszló
• Gázláng Súlyemelő Egyesület
• Hajdúszoboszlói SE – labdarúgó sportegyesület
• Hajdúszoboszló Herkules Sportegyesület – erősember sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Asztalitenisz Klub
• Hajdúszoboszlói Árpád Sport Egyesület – úszó sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Birkózó és Erőemelő Sportegyesület – birkózó sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Kárászos Tavi Sporthorgász Egyesület
• Hajdúszoboszlói Tollaslabda Sportegyesület
• Hajdúszoboszlói Porszem Lovas Egyesület
• Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
• HSE sakk szakosztálya
• Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- (kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek) sportegyesület Weblap Archiválva 2014. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hajdúszoboszló Rhinos – amerikai futball sportegyesület
• Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
• Kyokushin Karate Klub
• Papp László Ökölvívó Akadémia – ökölvívó sportegyesület
• Shotokan Karate Egyesület Hajdúszoboszló
• Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
• Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
• Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum
• Hajdúszoboszlói csikósok

• Sterbinszky Amália (1950. szeptember 29.) kézilabdázó. A 20. század egyik legjobb magyar kézilabdázónője)
• Csokonai Vitéz Gizella (1894. július 29. – 1965. április 5.) költő, könyvtáros
• Fehér Gábor (1893. április 27. – 1944. december 1.) író, költő, kritikus, tanár
• Gönczy Pál (1817. december 26. – 1892. január 10.), magyar pedagógus, az MTA tagja
• Hőgyes Endre (1847. november 30. – 1906. szeptember 9.)
• Hőgyes Ferenc (1860. március 2. – 1923. február 6.), orvos
• Hüse Károly (1940. február 5. – 1978. május 28.), ejtőernyős
• Kecskeméthi Balázs hajdúhadnagy (1625/1630. – 1660.)
• Kenézy Gyula (1860. január 4. – 1931. november 26.), orvosprofesszor, szülész
• Kovács Máté (1906. november 11. – 1972. augusztus 29.), könyvtáros, művelődéspolitikus
• Miskolczi László (1923. október 16. – 1988. július 7.) festő
• Oborzil Edit (1921. augusztus 8. – 1996. február 19.)
• Borbély Jolán (1928. május 21. – 2018. március 21.), etnográfus, pedagógus

• Bad Dürrheim, Németország^[27]
• Dicsőszentmárton, Románia^[27]
• Késmárk, Szlovákia^[27]
• Lanškroun, Csehország^[27]
• Dzierżoniów(wd), Lengyelország^[27]

• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 195.

• Hajduszoboszlo.hu - hivatalos honlap
• hajduszoboszlo.eu – Hajdúszoboszló közigazgatási portálja
• hungarospa.hu - Hajdúszoboszlói fürdő hivatalos honlapja