A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, Debrecentől 40 kilométerre északnyugatra, Nyíregyházától 25 kilométerre délnyugatra. Területe 259,62 km², ebből 12,54 km² a belterület. Legnépesebb különálló településrésze Tedej, mely az északi határszéle közelében fekszik.
Legfontosabb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, mely több mint 15 kilométer hosszan húzódik a határai között, s a városközponttól alig 2 kilométerre nyugatra húzódik.
Megközelítése
A térséget átszelő országos főutak (az M3-as autópálya kivételével) elkerülik – a 35-ös és a 36-os főutaktól 15-15, a 4-es főúttól pedig 20 kilométerre fekszik –, így csak mellékutakon érhető el.
A környező települések közül Nyíregyházával a 3317-es, Balmazújvárossal a 3323-as, Polgárral a 3501-es, Tiszavasvárival és Hajdúdoroggal, illetve azon át Hajdúböszörménnyel a 3502-es, Görbeházával pedig a 3508-as út köti össze. (A belvárost körbevevő körgyűrű is országos közútként számozódik: körülbelül egyharmada északon és keleten a 3502-es út része, a fennmaradó szakasz a 35 141-es útszámot viseli.)
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, melynek egy csomópontja van a határai között, a belterülettől mintegy 4 kilométerre északnyugatra, a 3502-es út keresztezésénél.
A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Tiszalök-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt. Debrecen felől sorrendben:
Hajdúnánás vasútállomás, a városközponttól délre, a 3323-as út vasúti keresztezésének keleti oldalától nem messze, közúti elérését a 35 141-es útból kiágazó 35 302-es számú mellékút (települési nevén Bocskai utca) biztosítja;
Hajdúnánás-Vásártér megállóhely, a város nyugati széle közelében, de már lakott területen kívül, ennek közúti elérését csak önkormányzati utak teszik lehetővé; és
Tedej megállóhely, a névadó település délnyugati részén, belterületen.
Története
Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i. e. 4500-2500), a rézkorban (i. e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i. e. 1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.
Nánást először a Váradi regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb despota birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban török megszállt terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.
1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.
Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17 996 fő volt, ebből 17 978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.
Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.
Címere
1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.
A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.
Maghy Zoltán Emlékház és Pituk József Galéria: Az épület 2020. augusztusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fiatalon elhunyt hajdúnánási költő, Maghy Zoltán egykori szülőházában a költő életéről olvashatnak, de művei és néhány személyes tárgya segítségével is emlékezhetnek rá a látogatók. Pituk József selmecbányai születésű festőművész a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotója. Nevéhez fűződik a budapesti Szent István Bazilika Szent Jobb-kápolnája üvegablakainak elkészítése. A galériában közel félszáz alkotása tekinthető meg.
Kultúra
A város kulturális lehetőségeit a Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Kéky Lajos Városi Művelődési Központ biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeket is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Év közben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet- és Katalin-napi, szilveszter és alapítványi bálok).
A könyvtár állománya 68 000 darabos, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.
Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 31,8%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 35% (25,3% nem válaszolt).[28]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt református, 3,8% római katolikus, 3,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 27,6% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[29]
Ismert személyek
Itt született
Grünbaum Menyhért (Meinhart Maur) (1884.– 1964.) színész
↑Nábrádi Benedek (1990. november 8.). „Október 29-én tartotta alakuló ülését a képviselő-testület”. Nánási Újság, Hajdúnánás, 1–2. o, Kiadó: Hajdúnánási Polgármesteri Hivatal.
↑Nábrádi Benedek (1995. január 6.). „Alakuló ülés még karácsony előtt – Az alpolgármester választás a kialakult erőviszonyokat tükrözte”. Hajdúnánási Újság, Hajdúnánás, 3. o, Kiadó: Hajdúnánás Városi Önkormányzat.
↑Nábrádi Benedek (1998. november 13.). „Megalakult Hajdúnánás új képviselő-testülete”. Hajdúnánási Újság, Hajdúnánás, 3. o, Kiadó: Hajdúnánás Városi Önkormányzat.
↑Nábrádi Benedek (2002. november 9.). „Megalakult Hajdúnánás új képviselő-testülete”. Hajdúnánási Újság, Hajdúnánás, 1–3. o, Kiadó: Hajdúnánás Városi Önkormányzat.
