A város közigazgatási területét két természetes élővíz szeli át, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna.
Megközelítése
Kelet-nyugati irányban a 3316-os út halad végig a város közigazgatási területén, beleértve annak központját is; ez az út biztosít összeköttetést a település számára nyugat felé Tiszacsege, kelet felé pedig Debrecen irányába is. A városközpontban az előbbi útból két további négyszámjegyű út is kiágazik, dél-délnyugati irányban, Nagyhegyes–Hajdúszoboszló felé a 3321-es, északkeleti irányban, Hajdúnánás felé pedig a 3323-as. Ez utóbbiból a város külterületén ágazik ki a 3318-as út, amely Hajdúböszörményre vezet. (Határszélét keleten, egy rövid szakaszon érinti még a 3319-es út is.)
Vasúton is elérhető a település a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon; Balmazújváros vasútállomás a központ közelében található, attól kicsit északkeletre; közúti megközelítését a 3323-as útból kelet felé kiágazó 33 321-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros.Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. 1773-ban a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza.
A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.
1876-ban megváltozott a település közigazgatási helyzete, Szabolcs vármegyétől az új Hajdú vármegyéhez került,[3] sőt egy járás névadója is lett. A Balmazújvárosi járásnak azonban akkor nem lett székhelye. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944.október 22-én ért véget a II. világháború.
Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.
A járások akkori megszüntetésekor 1984-ben városi jogú nagyközség lett a település, és a nagyközségkörnyék központjává is vált. Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott. A kistérségek létezése idején kistérségközpont, majd a járások 2013-as újjáalakulása óta járásszékhely.
A 2014-es önkormányzati választáson a balmazújvárosi szavazók nagy többséggel, 67%-ot meghaladó szavazati aránnyal a független Veres Margitot választották polgármesterré.[10] Róla azonban 2018. április 17-én sajtónyilvánosságot kapott az a hír, hogy öt év letöltendő szabadságvesztést kapott egy olyan cselekményéért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzői minőségében követett el (a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek).[13] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2018. augusztus 12-én tartották meg, amikor is a lakosok a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré.[11]
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 22%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 52,5% (18,6% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,5% volt református, 3,8% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 47,5% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[16]
Oktatási intézmények
Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény
Balmazújvárosi Általános Iskola (4 egyesített iskola)