A vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén fekszik Debrecentől 50 kilométerre. Közigazgatási területe 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.
Megközelítése
Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a BudapesttőlDebrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányában; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van, Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett. Közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal és Földessel is.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[13] de kisebb roma közösség is élt a községben.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[14]
2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[15]
Infrastruktúra
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%-a, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladékot a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre szállítják szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. A legtöbb útburkolat az utóbbi években[mikor?] készült. 2014-ben kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat is. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.jpg)
