Tenkeszéplak, Széplak Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél Zeplak néven.
1692-ben Szeplak, 1808-ban Széplak, Sziplak, 1913-ban Tenkeszéplak néven írták.
1333 előtt: v. Sceplac cum suo districtu néven volt említve, majd Gregorius sacerdos de v. Zeplak, Jacobus =, Paulus = Seplak. néven említették. Ekkor Széplak falu uradalmával együtt a Borsa nemzetségből származó Tamás fia István fia István birtoka volt, aki 1333 előtt a váradi püspökségre hagyta.
Papja 1291-1294 között 1 fertót adott a püspöknek.
1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említette. Papja ekkor évi 32 garas pápai tizedet fizetett. Az összeg
magas voltát az magyarázza, hogy dézsmája nem a püspököt, hanem egészében az itteni Szűz Mária-egyházat illette.
...románul Szuplák, Bihar vármegyében, lapályban. Van 724 óhitü, 84 református lakosa, óhitü templommal, s a reformátusok régi templomának romjaival. Birja a váradi deák káptalan.
1910-ben 1068 lakosából 125 magyar, 943 román volt. Ebből 100 református, 946 görögkeleti ortodox, 17 izraelita volt.
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}