Csák (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csák (egyértelműsítő lap).
Csák (Ciacova, Tschakowa)
A Kula
A Kula
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rangváros
KözségközpontCiacova
Beosztott falvak
PolgármesterPetru Filip (PDL), 2012
Irányítószám307110
SIRUTA-kód156357
Népesség
Népesség2679 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság234 (4%, 2021)[3]
Község népessége5434 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség21,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület252,76 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′, k. h. 21° 08′45.500000°N 21.133333°EKoordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 21° 08′45.500000°N 21.133333°E
Csák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A csákovai római katolikus templom
A csákovai román ortodox templom
Feszület a római katolikus templom előtt
A keresztnevet lásd a Csák (keresztnév) szócikkben.

Csák, 1913-ig Csákova (románul: Ciacova, németül: Tschakowa, szerbül: Чaкoвo) város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól 33 km-re dél-délkeletre, a Holt-Temes partján fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.

Nevének eredete

Szláv eredetű személynévből keletkezett. Első említései: Chag (1334), Chaak (1335). A török hódoltság elején a név délszláv képzővel ellátott alakja terjedt el: Čaq (1554), Čaqıva (1569), Czakova (1769–1772). A románok és a németek a szerb nevet vették át. A 19. században a Csákovár / Csákóvár magyarosított névalakot is használták (először 1780-ban: Csakovar). A helységnévrendezéskor a középkori névalakot állították vissza, azonban magyarul ma is inkább Csákovának nevezik. Dűlőnevei 1769–1772-ben túlnyomórészt szerb és román eredetűek voltak.

Története

A 14. században a Zsidói család birtoka volt. Szerbek már ekkor is lakták (1370-ben Tothchaak). Vára vsz. 1390 és 1394 között épült az akkori Temes partján, a Temesvárról az Al-Dunához vezető utat ellenőrizte. 1395 szeptemberében Zsidói Miklós és Marcali Miklós temesi ispánok a vár alatt legyőztek egy betörő török csapatot. Miután a Zsidóiak 1401-ben visszakerültek birtokába, a vár után Csákira változtatták nevüket. Ebből a családból származott a Magyarország későbbi történetében fontos szerepet betöltő Csáky család.

1417-ben a törökök sikertelenül ostromolták a várat. A mellette lévő helység 1421-ben mezőváros és vámszedő hely volt. 1514-ben Dózsa György hadai foglalták el. Többszöri sikertelen ostrom után a törökök végül 1551-ben vették be és náhije székhelyévé tették. A török hódoltság alatt jelentős, sőt gyarapodó település maradt, szerb lakossággal. Várát 1621 körül 85 főnyi őrség védte.[4] 1699-ben Rami pasa nagyvezír a Bánát hegyvidéki részéről, Olténiából és Erdélyből románokat telepített be. A karlócai béke értelmében várát a törökök 1701-ben lebontották, csak az őrtorony maradt meg.

A szerbek lakta negyedtől délre 1716, a törökök végleges kivonulása után új, német lakosságú településrész alakult ki. A német telepesek első kontingense 1716–1717-ben érkezett, 1724-ben 30-40 pfalzi, sváb, és frank család, 1733-ban húsz itáliai és négy spanyol család települt be. Az 1740-es évek folyamán a felsorolt vidékekről, valamint Ausztriából, Cseh-és Morvaországból, Luxemburgból, Lotaringiából, Sziléziából, Felső-Magyarországról és Erdélyből jöttek újabb német telepesek, 1744-ben pedig harminc bregenzi család érkezett saját lelkészével. A később kialakult helyi német nyelvjárás északi rajnafrank típusú volt.

1723 és 1778 között a katonai, majd kamarai igazgatás alatt álló Bánát egyik kerületének volt a székhelye. 1726-tól katonai helyőrség állomásozott itt, kaszárnyájukat a várból fennmaradt torony felhasználásával építették ki. 1743-ban lovaskaszárnya is épült, a Württembergi dragonyosezred alakulatai számára. A helyőrséget 1889-ben számolták föl, jelentős jövedelemtől fosztva meg a polgári lakosságot.

1778-ban az újjászervezett Temes vármegye része lett. 1791-ben Nyitraújlakról 27 magyarul is beszélő szlovák illetve magyar családot telepítettek be, külön utcába (a mai Aurel Vlaicu utca). A szlovákok később részben elmagyarosodtak, részben elnémetesedtek, részben elvándoroltak. 1807-ben a Vallásalap birtokára érkeztek Győr és Moson vármegyei és szegedi magyarok.[5]

1795-ben gyógyszertárat alapítottak benne.[6] 1823-ban mezővárosi kiváltságokat kapott. 1828-ban 3424 lakója volt, közülük 201 iparos és 51 kereskedő. A 19. században jelentősek voltak marhavásárai és rajta haladt át a Temesvárról Versecre vezető út.

Zsidók már a 18. században megtelepültek Csákován, 1780-ban hitközségüket is létrehozták, 1828-ban ennek 126 tagja volt. 1863-ban emelték második zsinagógájukat (ezt 1959-ben bontották le). 1868-ban a neológ irányzathoz csatlakoztak. 1882 szeptembere és decembere közt antiszemita tüntetésekre került sor, a tüntetők röpiratokat osztogattak és betörték a zsidó házak ablakait.

1848–1849-ben többször is gazdát cserélt. 1861 tavaszán a felirati párti Vincenție Bogdant választotta országgyűlési képviselőjének. 1865-ben vált szét a román és a szerb ortodox egyház (bár a vagyonmegosztás 1895-ig elhúzódott). Ekkor egyben román ortodox esperesség központjává is választották.

A dualizmus korszakában a különböző nemzetiségek külön-külön intézményeket, társulatokat hoztak létre. 1879-ben alapították a Csakovaer Spar und Creditanstaltot és a Csakovaer Bürgerliche Lesevereint, 1885-ben a német tornaegyletet. 1887-ben Doby László gyógyszertáros magyar dalárdát szervezett. 1900-ban itt tartotta nagygyűlését az ASTRA, a csákovai Emil Ungureanu elnökletével. 1903-ban a helyi román értelmiség létrehozta a Ciacovana bankot.

Virágzó gazdasági életének legfontosabb ágazata a mezőgazdaság maradt. 1895-ben 7262 kataszteri holdas határából 5622 hold volt szántó, 535 pedig rét. Kertészei úttörő szerepet játszottak az újburgonya termesztésének meghonosításával. Ipari üzemeinek többsége is a környék mezőgazdasági terményeit dolgozta föl. 1889-ben hengergőzmalom, 1891-ben szódavízüzem (1905-ben két újabb), 1904-ben ecetgyár létesült és a 20. század elején likőrgyára is működött. 1893-tól Zsebellyel, 1895-től Bókával is vasúti vonal kötötte össze. 1882-ben aszfaltozták le a főteret és a főbb utcákat. 1911-ben jött létre az első állandó mozi. 1912-ben vezették be az elektromosságot.

1884-ben létesült a tanonciskola, 1885-ben pedig magyar tannyelvvel a mezőgazdasági szakiskola, melynek első igazgatója Wilhelm Lammer állatorvos volt. 1895-ben a Notre Dame-nővérek polgári leányiskolát alapítottak.

A mezőgazdasági szakiskola (1914)

1880-tól nyomda és könyvkereskedés működött Csákován. Az 1882-ben alapított Csakovaer Zeitungot két évtizednyi német nyelvű megjelenés után, 1903-ban tulajdonosa, Peter Gradl és főszerkesztője, Viktor Wittlin magyar nyelven, Csákova és Vidéke néven indították újra és ekképp jelent meg 1915-ig. 1906-ban a helyi nyomdászok sztrájkba léptek.

1920-ban Romániához csatolták, ekkor szerb lakosságának egy része elhagyta és Belgrád vidékére illetve a szerbiai Bánátba költözött.

1944. szeptember 11. és szeptember 22. között német csapatok szállták meg. A szovjet csapatok 1945. január 14-én 66 német nőt és 46 férfit deportáltak kényszermunkatáborba.

Az állami vezetés 1972-ben napvilágot látott „szisztematizálási” terve keretében lakott területét a felére kívánták csökkenteni. A terv végrehajtását szerencsére elhalasztották.

2004-ben kapott városi rangot.[7]

Lakossága

1900-ban 4601 lakosából 2596 volt német (56,42%), 918 román (19,95%), 548 szerb (11,91%) és 502 magyar (10,91%) anyanyelvű, 2889 római katolikus, 1481 ortodox és 123 zsidó vallású. A lakosság 66%-a tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 17%-a beszélt magyarul.
2002-ben 2752-en lakták, közülük 1997 volt román (72,56%), 379 magyar (13,77%), 146 cigány (5,30%), 125 német (4,54%) és 85 szerb (3,08%) nemzetiségű, 2018 ortodox és 581 római katolikus vallású.

A helység régi címere is a Kulát ábrázolja

Látnivalók

  • Egykori vízivárát a törökök 1701-ben lebontották, csak lakótornya maradt fönn. A tornyot a szerbek Kulának nevezték el (szerb kula 'torony'), a hódoltság után ez a név terjedt el (román Cula). 23,7 méter magas és három emeletes, a fal vastagsága alul 2,7 méter, a legfelső szinten 1,1 méter. 1889-ig a város katonai helyőrsége használta, mellé kaszárnyát építettek.
  • A főtéren álló római katolikus templomot 1881-ben építették, neogótikus stílusban.
  • A főtéren található katolikus Mária-oszlopot 1800-ban (Virgo Singularis[8]), az ortodox kőkeresztet 1805-ben emelték.
  • A Dositej Obradović utcában egymás mellett áll az 1768 és 1771 között épített szerb és az 1889–1890-ben épített román ortodox templom. Előbbinek rokokó stílusú ikonosztázionját Dimitrije Popović készítette a 18. század végén, utóbbinak belső festése Octavian Smigelschi munkája 1907-ből.
  • A Dositej Obradović utca 13. számú házában született 1742-ben Dositej Obradović.

Gazdaság

A kommunizmus alatt néhány kisebb ipari üzemet illetve kihelyezett üzemi részleget alapítottak benne, de túlnyomóan ma is mezőgazdasági jellegű település.

Oktatás

Csákova 1769–72 körül
  • Az Alexandru Mocioni Elméleti Líceum elődjét Alexandru Mocioni Vegyes Gimnázium néven 1923-ban alapították, a kolostori lányiskola korábbi épületében. 2003-ban egyesült az egykori földműves szakiskolából létrehozott mezőgazdasági líceummal.

Híres emberek

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága. 3. Budapest, 2007, 1392. o.
  5. ↑ Remus Crețan és Vasile Frățilă: Dicționar geografico-istoric și toponimic al județului Timiș. Timișoara, 2007, 25. o.
  6. ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 43. o.
  7. ↑ LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
  8. ↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 194. o.
  9. ↑ gyászjelentése

Források

  • Wilhelm Josef Merschdorf: Tschakowa. Marktgemeinde im Banat. Monographie und Heimatbuch. Augsburg, 1997

További információk

Read other articles:

Arthur Auwers

Arthur AuwersArthur Auwers pada 1884Lahir(1838-09-12)12 September 1838GöttingenMeninggal24 Januari 1915(1915-01-24) (umur 76)BerlinKebangsaanJermanKarier ilmiahBidangAstronomi Georg Friedrich Julius Arthur von Auwers (12 September 1838 – 24 Januari 1915) adalah seorang astronom Jerman. Auwers lahir di Göttingen dari pasangan Gottfried Daniel Auwers dan Emma Christiane Sophie (née Borkenstein).[1] Referensi ^ Hockey, Thomas (2009). The Biographical Encyclopedia...

 

Mattathias ben Theophilus

1st century CE High Priest of Israel Mattathias ben Theophilusמתתיהו בן תאופילוסBornJerusalem, Judea, Roman EmpireDiedc. AD 66Jerusalem, Judea, Roman EmpireParentTheophilus Part of a series of articles onPriesthood in Judaism  KohenPresumption of priestly descentPriestly covenant RolesPriestly BlessingRedemption of the firstborn sonTzaraath (skin disease and mildew)The Torah instruction of the KohanimSacrificeIncense offeringBeth din shel KohanimPriestly divisions H...

 

OneFootball

OneFootball GmbHIndustriSepak BolaMedia InternetSiaran SelulerPendiriLucas von CranachKantorpusatGreifswalder Straße 212, Berlin, JermanTokohkunciLucas von Cranach (CEO)Patrick Fischer (CBO)Franz Koch (COO)Joerg Meiner (CFO)Kerstin von der Brelie (CPCO)Situs webonefootball.com/de/home (versi Jerman)onefootball.com/en/home (versi Inggris) CEO dan pendiri OneFootball Lucas von Cranach di TechCrunch, Berlin pada 2017 OneFootball adalah perusahaan media sepak bola berbasis platform melalui Aplik...

Levir Culpi

Levir Culpi Culpi nel 2017 Nazionalità  Brasile Altezza 178 cm Calcio Ruolo Allenatore (ex difensore) Termine carriera 1986 - giocatore Carriera Giovanili ?-1971 Coritiba Squadre di club1 1971-1972 Coritiba4 (0)1973-1974 Botafogo2 (0)1974-1976 Santa Cruz57 (0)1977-1981 Colorado17 (0)? Figueirense? (?)?-1986 Juventude? (?) Carriera da allenatore 1986 Caxias1986-1987 Atlético Paranaense1988 Marcílio Dias1988-1989 Inter de Limeira19...

 

Dewan Pertahanan Nasional Jerman Timur

Lambang Ketua Dewan Pertahanan Nasional Jerman Timur (RDJ - Jerman Timur) (Jerman: Nationaler Verteidigungsrat der DDR - NVR) dibuat pada tahun 1960 sebagai badan negeri tertinggi RDJ dalam mengurusi materi-materi pertahanan nasional, termasuk perencanaan mobilisasi. NVR memegang komando tertinggi angkatan bersenjata RDJ (termasuk pasukan keamanan internal), dan ketua NVR dianggap ketua komandan RDJ. Referensi Artikel di DDR-Wissen.de (Jerman)

 

Paul Schützenberger

French chemist This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Paul Schützenberger – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (October 2018) (Learn how and when to remove this message) Paul Schützenberger, c. 1863 Paul Schützenberger (23 December 1829 – 26 June 1897) was a French chemist. He was born...

大字 (数字)

この項目には、一部のコンピュータや閲覧ソフトで表示できない文字が含まれています（詳細）。 数字の大字（だいじ）は、漢数字の一種。通常用いる単純な字形の漢数字（小字）の代わりに同じ音の別の漢字を用いるものである。 概要 壱万円日本銀行券（「壱」が大字） 弐千円日本銀行券（「弐」が大字） 漢数字には「一」「二」「三」と続く小字と、「壱」「�...

 

ヨハネス12世 (ローマ教皇)

ヨハネス12世 第130代 ローマ教皇 教皇就任 955年12月16日教皇離任 964年5月14日先代 アガペトゥス2世次代 レオ8世個人情報出生 937年スポレート公国（中部イタリア）スポレート死去 964年5月14日 教皇領、ローマ原国籍 スポレート公国親 父アルベリーコ2世（スポレート公）、母アルダその他のヨハネステンプレートを表示 ヨハネス12世（Ioannes XII、937年 - 964年5月14日）は、ロ...

 

Галицьке князівство

Галицьке князівство ↓ 1084 – 1199 Герб Галицьке князівство: історичні кордони на картіГалицька Земля за князювання Володимирка і Ярослава Осмомисла Столиця Галич Мови Руська Релігії Християнство, Язичництво Форма правління обмежена монархія князі  - 1144 — 1152 Волод...

Kitami Province

Former province of Japan Location of Kitami Province c. 1869. Green highlighted area is Abashiri District from Kushiro Province c. 1881. Kitami Province (北見国, Kitami-no kuni) was a short-lived province located in Hokkaidō. It corresponded to modern-day Sōya Subprefecture and Abashiri Subprefecture minus part of Abashiri District. History After 1869, the northern Japanese island was known as Hokkaido;[1] and regional administrative subdivisions were identified, including Kitami...

 

Isopropylphenidate

Stimulant designer drugs Not to be confused with isopropylphenidine or N-Isopropyl-N'-phenyl-1,4-phenylenediamine, which is also called IPPD. IsopropylphenidateLegal statusLegal status CA: Schedule III UK: Class B Identifiers IUPAC name propan-2-yl 2-phenyl-2-(piperidin-2-yl)acetate CAS Number93148-46-0 YPubChem CID68314762ChemSpider48062090UNIIN93Y7VG3XFCompTox Dashboard (EPA)DTXSID001032294 Chemical and physical dataFormulaC16H23NO2Molar mass261.365 g·mol−13D model (J...

 

James G. O'Hara

American politician (1925–1989) Jim O'HaraMember of theU.S. House of Representativesfrom MichiganIn officeJanuary 3, 1959 – January 3, 1977Preceded byRobert J. McIntoshSucceeded byDavid BoniorConstituency7th district (1959–65)12th district (1965–77) Personal detailsBornJames Grant O'Hara(1925-11-08)November 8, 1925Washington, D.C., U.S.DiedMarch 13, 1989(1989-03-13) (aged 63)Washington, D.C., U.S.Resting placeArlington National CemeteryPolitical partyDemocraticEducationU...

乔冠华

乔冠华 中华人民共和国外交部部长 中国人民对外友好协会顾问 任期1974年11月—1976年12月总理周恩来 → 华国锋前任姬鹏飞继任黄华 个人资料性别男出生(1913-03-28)1913年3月28日 中華民國江蘇省盐城县逝世1983年9月22日(1983歲—09—22)（70歲） 中华人民共和国北京市籍贯江蘇鹽城国籍 中华人民共和国政党 中国共产党配偶明仁（1940年病逝） 龚澎（1970年病逝） 章含�...

 

List of Korean inventions and discoveries

This is a list of Korean inventions and discoveries; Koreans have made contributions to science and technology from ancient to modern times. In the present, South Korea plays an active role in the ongoing Digital Revolution, with one of the largest electronics industries and most innovative economies in the world.[1][2] Agriculture cheugugi A Cheugugi at Jang Yeong-sil Science Garden in Busan The first standardized rain gauge, called the cheugugi, was invented during the reig...

 

Daftar duta besar Namibia untuk Indonesia

Duta Besar Namibia untuk Indonesia Berikut adalah daftar duta besar Republik Namibia untuk Republik Indonesia. Nama Kredensial Selesai tugas Ref. Gebhard Benjamin Kandanga 9 Maret 2012 [1][cat. 1] Anne Namakau Mutelo 4 Oktober 2016 [2][cat. 1] Catatan ^ a b Berkedudukan di Kuala Lumpur. Lihat pula Daftar Duta Besar Indonesia untuk Namibia Daftar duta besar untuk Indonesia Referensi ^ Liu, Hindra (9 Maret 2012). Presiden Terima Surat Kepercayaan dari Dubes Asing...

Munir El Haddadi

Association football player In this Spanish name, the first or paternal surname is El Haddadi and the second or maternal family name is Mohamed. Munir El Haddadi Munir with Sevilla in 2020Personal informationFull name Munir El Haddadi Mohamed[1]Date of birth (1995-09-01) 1 September 1995 (age 28)Place of birth El Escorial, SpainHeight 1.75 m (5 ft 9 in)[2]Position(s) Forward, right wingerYouth career2007–2009 Galapagar2009–2010 Santa Ana2010–2...

 

Cato Hansen

Cato HansenNazionalità Norvegia Altezza176 cm Peso66 kg Calcio RuoloAttaccante Termine carriera2021 CarrieraGiovanili 1999-2006 Bryne Squadre di club1 2006→  Klepp? (?)2006-2008 Bryne44 (10)[1]2009 Brann6 (0)2009→  Løv-Ham9 (6)2010 Brann17 (0)2011 Sogndal20 (0)2012-2014 Sandefjord52 (9)[2]2015 Egersund23 (8)2016 Frøyland? (?)2017-2021 Rosseland? (?) Nazionale 2008-2009 Norvegia U-218 (3) 1 I due numeri indicano...

 

Canker

Common name for a tree disease This article is about the plant disease. For the human condition, see canker sore. Not to be confused with Kanker. Butternut canker is a lethal disease of butternut trees, and has no cure. A plant canker is a small area of dead tissue, which grows slowly, often over years. Some cankers are of only minor consequence, but others are ultimately lethal and therefore can have major economic implications for agriculture and horticulture. Their causes include a wide ra...

Michael Shermer

American science writer (born 1954) Michael ShermerShermer in 2007Born (1954-09-08) September 8, 1954 (age 69)Los Angeles, California, U.S.EducationPepperdine University (BA)California State University, Fullerton (MA)Claremont Graduate University (PhD)Occupation(s)writer, historian of science, editorTitleEditor-in-chief of Skeptic, adjunct professor at Chapman UniversityWebsiteOfficial websiteSignature Michael Brant Shermer (born September 8, 1954) is an American science writer, historia...

 

Thomas Marshburn

American physician and NASA astronaut Thomas MarshburnOfficial portrait, 2021BornThomas Henry Marshburn (1960-08-29) August 29, 1960 (age 63)Statesville, North Carolina, U.S.EducationDavidson College (BS)University of Virginia (MS)Wake Forest University (MD)University of Texas, Galveston (MS)Space careerNASA astronautTime in space337d 9h 43mSelectionNASA Group 19 (2004)Total EVAs5Total EVA time31h 1mMissionsSTS-127Soyuz TMA-07M (Expedition 34/35)SpaceX Crew-3 (Expedition 66/67)Mission in...