PROFILPELAJAR.COM

	Újszentes (Dumbrăvița)
	Az újszentesi református templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Újszentes
Rang	községközpont
Irányítószám	307160
SIRUTA-kód	155270
	Népesség
Népesség	20 014 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1057 (2011)
Népsűrűség	137,46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	95 m
Terület	18,98 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 21° 14′ 51″45.801944°N 21.247500°E
	Újszentes weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség

Újszentes (1910-ig Vadászerdő, románul: Dumbrăvița, 1924-ig Sântești, németül: Neussentesch) falu Romániában, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól északra fekszik, a Gyárvárossal egybeépült.

Nevének eredete

Egykori Vadászerdő nevét a korábban területére is kiterjedő Vadász-erdőről kapta. Ezt a lakosok 1906-ban beadott kérvényének megfelelően változtatták a származási helyüket megörökítő új névre. Szintén hivatalos névadással született mai román nevének jelentése 'ligetecske'.

Története

A helyén a 18–19. században elterülő Vadász-erdő-t a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta. Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembiński és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott.

A falut erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal. A családok három kivételével Szentesről érkeztek, a családfők eredetileg kubikosok és iparosok voltak. A telepítést Sima Ferenc szentesi újságíró és országgyűlési képviselő szervezte.^[1] 1896-ban Vadászerdő néven nyilvánították nagyközséggé Temes vármegye Központi járásában. Mint minden telepes községben, itt is az állam gondoskodott iskoláról. A szabályzatok miatt az egyébként szelemenes házak kezdettől cseréptetővel épültek. A lakosok tanyás gazdálkodást folytattak, az első tíz évben hetven–nyolcvan tanya jött létre. A kisebb gazdák, a nagyváros közelségét kihasználva, zöldségtermesztéssel és tejgazdálkodással is foglalkoztak. Az első telepesek közül 1907-ig 31 család visszatért Szentesre, de helyüket újabb szentesiek foglalták el. Házassági kapcsolataik az első két évtizedben Szentesre és Újmosnicára terjedtek ki, a trianoni békeszerződés után főként Végvárral és a bánáti református szórványokkal házasodtak.

Első román lakói 1923-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került Kis- és Nagytorákról érkeztek. A II. világháború alatt az elcsatolt Észak-Bukovinából, Besszarábiából és a Kvadriláterből telepítettek be románokat, míg a háború után főként erdélyiek és bukovinaiak érkeztek. Ortodox templom azonban csak 2005-ben épült a településen. A 2000-es években a falusias vonások rovására a modern temesvári agglomerációba tagolódott: új cégek települtek meg és kiköltözők építettek villákat. Északi határában felépült a Lacului lakópark, attól északra pedig egy újabb villanegyed épül.

Nevezetességek

A Vadász-erdő.
A Behela-tó, vízimadár-megfigyelőhely.^[2]
Református temploma 1897 és 1901 között, a modern római katolikus 1972–79-ben, az ortodox 1996–2005-ben épült fel. Az utóbbit Nicolae Dancu, a római katolikust Hans Fackelmann tervezte. A református templom kertjében áll az 1849-es emlékmű.

Népcsoportok

Népszámlálás^[3]		Népcsoportok összetétele
Év	Lakosság	Román	Magyar	Német	Egyéb
1900	1151	46	1042	58	5
1910	1243	47	1144	40	12
1920	1226	97	1018	109	2
1930	1490	374	1003	109	4
1941	1419	339	955	118	7
1956	1439	325	1054	51	9
1966	2 140	652	1397	62	29
1977	2 978	1157	1687	100	34
1992	2 400	1049	1285	32	34
2002	2 693	1576	1054	32	31

Felekezeti megoszlás szerint 1900-ban 737 református, 297 római katolikus, 61 ortodox és 41 evangélikus, 2002-ben pedig 1374 ortodox, 598 református, 504 római katolikus és 114 pünkösdista lakta.

Gazdaság

Bontimes cipőgyár, húsfeldolgozó, hipermarket stb.

Híres emberek

Itt született 1909-ben Dobay István román válogatott labdarúgó.
Itt született 1917-ben Madas András erdőmérnök.

Kulturális élet

Tulipán néptáncegyüttes (1998 óta)
Napsugár kamarakórus
A település Magyar Könyvtárát 2011. november 20-án nyitották meg. A könyvek Szentesről érkeztek, egy újszentesi származású vállalkozó gyűjtőmunkájának eredményeként.