PROFILPELAJAR.COM

	Bessenyei Ferenc
	1971-ben Kolozsváron Bánk bán szerepében (Csomafáy Ferenc felvétele)
Született	1919. február 10.; Hódmezővásárhely
Elhunyt	2004. december 27. (85 évesen); Lajosmizse
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szederkényi Ada (h. 1944–1959); Váradi Hédi (h. 1961–1963); Lugossy Zsuzsa (h. 1963–1967); B. Élthes Eszter (h. 1980–2004);
Gyermekei	Bessenyei Zsófia (1946–2006); Bessenyei Katalin (1946–); Bessenyei Juli (1966?–);
Foglalkozása	színházi színész; filmszínész; televíziós színész;
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953); Magyarország Érdemes Művésze díj (1954); Kossuth-díj (1955); Magyarország Kiváló Művésze díj (1970); SZOT-díj (1978); eMeRTon-díj (1988); a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994); A Nemzet Színésze (2000); Hódmezővásárhely díszpolgára (2004);
Sírhelye	Farkasréti temető
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1940–2004
Híres szerepei	Kárpáthy János; Egy magyar nábob; Török Bálint; Egri csillagok; Görgey Pál alispán; A fekete város; Valkó Antal; Egy óra múlva itt vagyok…; Othello; William Shakespeare - Othello; Tevje; Hegedűs a háztetőn;
	weboldal; IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bessenyei Ferenc (egyértelműsítő lap).

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Pályája

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon szerepelt. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban is játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 1973–1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugalomba vonult, csak szerepekre szerződött 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.^[3]

Közel 80 filmben és több tévéjátékban volt főszereplő.

Özvegye, B. Élthes Eszter Férjem, a komédiás címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.

Színpadi szerepei

Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)^[4]
Giovanni (Herczeg Ferenc: Bizánc)
Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók)
Svángya (Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovaja)
Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok)
Tyrone (Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába)
Claudius (William Shakespeare: Hamlet)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
Fegya (Tolsztoj: Élő holttest)
Görgey (Németh László: Az áruló)
Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
Colbert (Németh László: Colbert)
Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
Othello (Shakespeare: Othello)
Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
Dózsa (Illyés Gyula: Dózsa György című darabjában)
Dózsa (Székely János: Dózsa c. monodrámájában)
Newton, (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
Higgins (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
Tevje (Bock–Stein: Hegedűs a háztetőn)
Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
Zorba (Kander–Stein: Zorba)
A pápa (João Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
I. Lipót (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad)
Kreon (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven)
Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Matthias Clausen (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt)
Bagó (Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz)
II. Fülöp (Friedrich Schiller: Don Carlos)
Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Galilei (Németh László: Galilei)
Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Lear király (Shakespeare: Lear király)
Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség)

Filmjei

1951: Gyarmat a föld alatt – Strumpf
1951: Teljes gőzzel – Pongrácz
1951: Ütközet békében – Antal
1951: Vihar – Pörneczi Gáspár, Tsz elnök
1953: A harag napja – Sós Ferenc
1953: A város alatt – Géza
1953: Föltámadott a tenger 1-2. – Gábor Áron
1953: Ifjú szívvel – Varga, iskolaigazgató
1953: Kiskrajcár – Turi
1955: Különös ismertetőjel – Szabó Imre
1956: A császár parancsára – Hajnóczy
1956: Hannibál tanár úr – Hannibál
1956: Keserű igazság^[5] – Sztankó
1956: Szakadék – Böröcz Horváth
1957: Láz – Szabó Barna
1959: Dúvad^[6] – Ulveczki Sándor
1959: Kölyök – Igazgató
1960: Az arcnélküli város – Takács Imre ezredes
1960: Légy jó mindhalálig! – Igazgató
1960: Virrad – Vándor ezredes
1960: Zápor – Miskei
1961: Alba Regia – Szovjet őrnagy
1961: Délibáb minden mennyiségben – Kálmán
1961: Napfény a jégen – Rezső
1961: Nem ér a nevem – Barcsai
1961: Puskák és galambok – Boda
1962: Fagyosszentek – Gyepes Sándor
1962: Félúton – Drahos
1962: Húsz évre egymástól – Bálint István
1962: Isten őszi csillaga – Béla bácsi
1963: Pacsirta – Latintanár
1964: A kőszívű ember fiai 1-2. – Görgei Artúr tábornok
1964: Ha egyszer húsz év múlva – Takács Sándor
1964: Már nem olyan időket élünk – Vezérigazgató
1964: Másfél millió – Igazgató
1965: Fény a redőny mögött – Detektív
1965: Iszony – Bodolay
1966: Aranysárkány – Dr. Barabás
1966: Egy magyar nábob – Kárpáthy János
1966: Fügefalevél – Pattantyús, főszerkesztő
1966: Sok hűség semmiért – Orvos
1967: A koppányi aga testamentuma – Csomai kapitány
1967: Az özvegy és a százados – Donner János
1968: Egri csillagok 1-2. – Török Bálint
1968: Az utolsó kör – Venczel István
1970: Ítélet – Dózsa György
1970: Szerelmi álmok – Liszt – Vörösmarty
1971: Hahó, Öcsi! – A sárkány (hang)
1972: Harminckét nevem volt
1973: János vitéz – Az óriáskirály és jobbágyai (hang)
1976: Fedőneve: Lukács – Posos, olasz tábornok
1976: Labirintus – Bíró
1980: A mérkőzés – Kurucz elvtárs, megyei rendőrfőkapitány
1982: Elveszett illúziók – Dóri Albert
1985: Lutra – Mesélő (hang)
1987: A másik ember – Bojtár Bálint
1987: Érzékeny búcsú a fejedelemtől – Bethlen Gábor

Tévéfilmjei

1960: Zsuzsi – Balogh, kőfejtő
1961: Nő a barakkban
1962: A medve
1962: Epeios akció: Epeios
1962: És Ön mit tud?
1963: Elektra – Aigüszthosz
1963: Fáklyaláng – Kossuth Lajos)
1963: Kreutzer szonáta – Férj
1964: Az idegen ember
1964: Hókirálynő
1964: Két találkozás – Ezredes
1964: Példázat: Tegnapi bölcsesség
1965: A helység kalapácsa – Széles tenyerű Fejenagy
1965: Boldog újévet, Rüdiger úr!
1965: Rembrandt: Rembrandt
1966: Oly korban éltünk 1-5.
1967: Máglyák Firenzében
1967: Malva
1968: Iphigenia Auliszban
1968: Legenda a páncélvonatról
1969: A fejedelem
1969: Az ember tragédiája
1970: A fehér kór
1970: Ágis tragédiája – Leonidás, Spárta királya
1970: Eklézsia megkövetés
1970: Valaki a sötétből
1971: A fekete város 1-7. – Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja
1971: A képzelt beteg – Argan
1971: Csendélet – Sóváry, színész
1971: Diagnózis – Sobók András
1971: Egy óra múlva itt vagyok… 1-14. – Valkó Antal
1971: Rózsa Sándor 1-12. – Mesélő (hang)
1972: A csodadoktor – Olasz Pál, a csodadoktor
1972: A tűz balladája – Kovácsmester
1972: Az 1001. kilométer – Szerző
1972: Híres szökések – Szalontay
1972: Kísérleti dramaturgia
1972: Pályakorrekció
1973: A lámpás – Buzsáky
1973: A menekülő herceg – Szalontay György bíró
1973: Az áruló – Görgey Artúr
1973: Cserepes Margit házassága – Cserepes Ferenc
1973: Lúdláb királynő – Jerome Coignard abbé
1973: Trójai nők – Poszeidon
1973: Velünk kezdődik minden – Anti apja
1973: Zrínyi 1-3. – Zrínyi Miklós
1974: Elektra – Mester
1974: Enyém a világ
1974: Felelet 1-8. – Farkas Zénó
1974: Intőkönyvem története – Dallos Sándor
1974: Méz a kés hegyén
1974: Volpone – Leone
1975: Kapupénz – Tulipán János állami ítéletvérehajtó
1975: Keresztút – Raktáros
1975: Othello
1975: Széchenyi
1976: A délibábok hőse
1976: A fej
1976: A szerelem bolondjai – Harter Nándor
1976: Beszterce ostroma 1-3. – Pongrácz István
1976: Csongor és Tünde – Tudós
1976: Robog az úthenger 1-6. – Gajdos
1977: Galilei – Galilei
1977: Sir John Falstaff – Falstaff
1978: A két Bolyai – Bólyai Farkas
1978: Kiálts város! – Sztavriász
1978: Lear király – Lear, Britannia királya
1979: Bolondok kvártélya – Palaczki Gáspár
1981: Nyári zsoltár
1982: A helytartó
1982: A nyomozás – dr. Nagy rendőrfőtanácsos
1982: A tanszék
1982: Különös házasság 1-4. – Dőry báró
1983: A béke szigete – Alapy Gáspár polgármester
1983: Mint oldott kéve 1-7. – Mednyánszky
1985: A nagymama – Örkényi Vilmos
1986: A falu jegyzője 1-4. – Vándory
1988: A rablólovag – Ferenc gróf
1990: Zenés TV Színház: Erdők szép virága – Peterdi
1992: A templomos lovagok kincse 1-13. – Nagymester
1992: Egy diáktüzér naplója
2000: Millenniumi mesék – Eötvös József
2001: Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke – Öreg színész

Szinkronszerepei

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1934	Csapajev (1. magyar szinkron)	Zhikharev	Nyikolaj Szimonov	1951
1939	Lenin 1918-ban	Vaszilij, Lenin védence	Nyikolaj Ohlopkov	1952
1942	Casablanca	Sam	Dooley Wilson	1966
1948	Kellemetlenkedők	N/A	N/A	1954
1949	Lúdas Matyi	Főispán	Rajczy Lajos	1961
1950	Megacélozottak	N/A	N/A	1951
1950	Titkos megbízatás	Gawrey	Szergej Vecseszlov	1950
1951	Feledhetetlen 1919	Shibajev	Borisz Andrejev	1952
1952	Széttört bilincsek	Szigizmund Ignatyevics Szerakovszkij	Ivan Pereverzev	1953
1952	Hűtlen asszonyok (1. magyar szinkron)	Giulio Cantagalli	Giulio Calì	1954
1953	Julius Caesar (1. magyar szinkron)	Julius Caesar	Louis Calhern	1961
1953	Őrs a hegyekben	Morrov	Vlagyimir Belokurov	1954
1954	A Zsurbin-család	Ilja Matvejevics Zsurbin	Borisz Andrejev	1955
	Husz János	N/A	N/A	1956
	Keresem az igazságot	N/A	N/A	1955
	Papa, mama, ő meg én	N/A	N/A
	Valahol már találkoztunk	N/A	N/A
1955	Othello	Othello	Szergej Bondarcsuk	1956
1955	Vízkereszt (1955)	Antonio	Szergej Lukjanov	1956
1956	Jó napot, doktor!	N/A	N/A	1961
1957	Tisztes úriház (1. magyar szinkron)	Narcisse Bachelard	Henri Vilbert	1961
1957	Éljen a vakáció!	N/A	N/A	1963
1958	A nagy családok (1. magyar szinkron)	Lucien Maublanc	Pierre Brasseur	1960
1958	A törvény	Don Cesare	Pierre Brasseur	1970
1959	A vár titka	Mester	Agadadas Qurbanov	1961
1959	Meghasonlás	Lazar Baulin	Borisz Andrejev	1960
1960	Candide, avagy a XX. század optimizmusa	A feketéző	Jean Richard	1962
1961	A világ minden aranya (1. magyar szinkron)	Mathieu, Dumont fia	Bourvil
	Bekerítve	Karl	Hans Christian Blech
	Mamlock professzor	N/A	N/A	1961
1962	Nápoly négy napja	A javítóintézet igazgatója	Georges Wilson	1964
1962	Út a kikötőbe	Roszomaha fedélzetmester	Borisz Andrejev	1963
1963	Optimista tragédia	Vozák	Borisz Andrejev	1963
1963	Robbantsunk bankot!	Biciklis rendőr	Georges Wilson	1965
1964	A kém nyomában	Luba őrnagy	Henryk Bąk	1964
	A nyírfa	Levko bácsi	Arvo Kruuszement	1965
	Doni elbeszélés (1. magyar szinkron)	Fehér kozák	Leonyid Parhomenko	1964
	Egy óra Alfred Hitchcockkal – II/23. rész: A gyilkossági ügy	Philadelphia Harry	Telly Savalas	1970
	Hamlet	Claudius király	Mihail Nazvanov	1964
	Könnyű élet	Muromcev	Rosztyiszlav Pljatt	1965
1965	Falstaff (1. magyar szinkron)	Falstaff	Orson Welles	1967
1966	Maigret felügyelő csapdája	Maigret felügyelő	Gino Cervi	1969
1966	Woyzeck	Woyzeck	Hans Christian Blech	1968
1967	Anjuta útja	Danila Zsulega	Jevgenyij Poloszin	1970
1968	Az oroszlán télen (1. magyar szinkron)	II. Henrik király	Peter O’Toole	1972
1968	Virinea	Magora	Anatolij Papanov	1970
1970	Mouret abbé vétke	Jeanbernat	Fausto Tozzi	1972
1971	Hegedűs a háztetőn (1. magyar szinkron)	Tevje	Hajím Topól	1990
1973	Tűzoltó utca 25.	Szentiványi	Erwin Geschonnek	1973
1975	Comenius	Rembrandt	Paul Verhoeven	1978
1975	Hugó, a víziló (rajzfilm)	Mesélő (hang)	Burl Ives	1975
1976	Talpuk alatt fütyül a szél	Farkos Csapó Gyurka	Đoko Rosić	1976
1977	Koldus és királyfi (1. magyar szinkron)	VIII. Henrik	Charlton Heston	1979

Emlékezete

Tiszteletére emléktáblát avattak a Corvin közben.
2008 szeptemberében a Nemzeti Színház szoborparkjában szobrot állítottak neki.
2008-ban Bessenyei Művészeti Díjat alapított Hódmezővásárhely Önkormányzata.
2012-ben Hódmezővásárhelyen avatták fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot.
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészei közt őt is ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjén.
2014-ben közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.

Kitüntetései, elismerései

Farkas–Ratkó-díj (1951)
Kossuth-díj (1953, 1955)
Érdemes művész (1954)
Kiváló művész (1970)
SZOT-díj (1978)
Munka Érdemrend arany fokozata (1979)
EMeRTon-díj (1988)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Várszínházért-díj (1994)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
Magyar Örökség díj (2000)
A Nemzet Színésze (2000)
Magyar Művészetért díj (2004)
Hódmezővásárhely díszpolgára (2004)
Lajosmizse díszpolgára (2004)^[7]

Diszkográfia, hangjáték

Dienes András: Vak Bottyán (1951)
Kolozsvári András: A lipcsei per (1951)
Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (1952)
Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
Katona József: Bánk bán (1955)
Kazakevics: Csillag (1955)
Alois Jiràsek: Husz és Zsiska (1956)
Eötvös Károly: A vén tölgy meséje (1961)
Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
Rozov, Viktor: Szerelmes a gyerek (1961)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962)
Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
Molnár Ferenc: Előjáték a Lear királyhoz (1963)
Atukagava: A cserjésben (1964)
Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
Gilgames (1964)
Conan Doyle, Arthur: A sátán kutyája (1966)
Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
Katajev, Valentyin: A kör négyszögesítése (1967)
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák (1967)
Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
Mikszáth Kálmán: A kis prímás (1968)
Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
Homérosz: Odüsszeia (1970)
Németh László: II. József (1970)
Schiller, Friedrich: Tell Vilmos (1970)
Lope de Vega: A hős falu (1971)
Jókai Mór-Hárs László: Kénytelen mulatság (1973)
Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
Berza László: Reguly Antal (1974)
Nádasy László: Egy a sok közül (1974)
Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
Vágó Péter: A boszorkány (1974)
Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
Hegedűs Géza: Az égbolt és a kupola (1977)
Sluckis, Mykolas: Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
E. L. Doctorow: Ragtime (1980)
Zoltán Péter: Melankólia (1981)
Balázs Béla: Doktor Szélpál Margit (1983)
Gyárfás Endre: A magyar dervis (1983)
Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
Prokofjeva, Szofja: A varázsló tanítványa (1989)
Gyárfás Endre: Varázsgombóc (1991)
Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ PIM46980
↑ A Cigányértől a Nemzetiig, 2004. február 12.
↑ Eltemették Bessenyei Ferencet
↑ Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
↑ A film 1956-ban készült, de csak harminc évvel később, 1986-ban mutatták be a mozikban.
↑ A film 1959-ben készült, de csak két évvel később, 1961-ben mutatták be a mozikban.
↑ Archivált másolat. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)

Források

Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-564-077-3)
Deák Attilaː Bessenyei Ferenc; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989
Bóta Gábor–Földes Anna–Gervai András–Szigethy Gábor: Bessenyei; Budapest Print, Bp., 2001 (A nemzet színészei)
B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás. Bessenyei Kft., Budapest, 2004
Bessenyei Ferenc életéről, művészetéről szóló autentikus weboldal
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Bessenyei Ferenc a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 5.)