PROFILPELAJAR.COM

	Bertók László
	A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike; Csigó László felvétele
	Élete
Született	1935. december 6.; Vése
Elhunyt	2020. szeptember 14. (84 évesen); Pécs
Nemzetiség	magyar
Szülei	Bertók István ; Papp Zsófia
Házastársa	Vágner Erzsébet (1963–2020)
Gyermekei	Bertók Attila (1966)
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	versek, prózák
Első műve	Lengő fényhidak (1964)
Kitüntetései	Kossuth-díj (2004); Magyarország Babérkoszorúja díj (1997); Radnóti-díj (1973); József Attila-díj (1982); Déry Tibor-díj (1990); Pécs díszpolgára (2008); Robert Graves-díj (1989); Radnóti-díj (2002);
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1982) ; Déry Tibor-díj (1990) ; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) ; Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997) ; Kossuth-díj (2004)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bertók László témájú médiaállományokat.

Bertók László (Vése, 1935. december 6. – Pécs, 2020. szeptember 14.)^[1]^[2] Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.

Élete

Somogy vármegyei paraszti családban született 1935. december 6-án Bertók István és Papp Zsófia gyermekeként. 1942-től 1947-ig a vései evangélikus elemi iskola tanulója volt. 1947-ben különbözeti vizsgát tett az ötödik osztályról, majd az 1947-48-as tanévben a Csurgói Református Kollégium Általános Iskolájának hatodik osztályos diákja lett. Az első félévben magántanuló volt, a második félévben vonattal járt be Csurgóra, mivel rokonoknál lakott Somogyszobon. Az iskolák államosítását követően az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát szülőfalujában, Vésén végezte el.

1954-ben érettségizett Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnáziumban. 1952 tavaszán öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei 1953-ban jelentek meg nyomtatásban a Dunántúl című pécsi folyóiratban. 1955-ben postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban. Az érettségi utáni évben, 1955-ben néhány verséért „államrend elleni izgatás” vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért szeptember 6-án törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.^[1] 1956. július 19-én katonai szolgálatra hívták be, december 4-én szerelték le. Ezután szülei gazdaságában dolgozott, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958 szeptemberétől jelentek meg újra versei a Somogyi Néplapban. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban, majd 1965–1996 között könyvtárosként Pécsett. 1959 szeptemberében vették fel a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, magyar-történelem szakra.

1963-ban diplomázott, ősszel néhány hétig helyettesítőként magyart tanított a nagyatádi gimnáziumban. 1964-ben jelent meg Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös Lengő fényhidak című verseskötete Pécsett, a Jelenkor-Magvető Kiadónál. 1965. június 1-jétől a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárában dolgozott.

1970–1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakos, levelező tagozatos hallgatója volt. 1971-ben A magunk kenyerén című antológiában huszonnégy verssel szerepelt.

Első önálló verseskönyve, a Fák felvonulása 1972-ben látott napvilágot. 1973-ban jelent meg Így élt Csokonai Vitéz Mihály című életrajzi prózakötete. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, majd 1999-től főmunkatársa volt. 1977-ben jelent meg Így élt Vörösmarty Mihály című életrajzi prózakötete. Ez év szeptemberétől a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója lett. 1978-ban jelent meg a Magvető Kiadónál az Emlékek választása, majd 1981-ben a Tárgyak ideje című verseskötete.

1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag. 1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki.

1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott.^[1] 1995-ben 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki. 1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.

2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották. 2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.

2021 szeptemberében a nagyatádi könyvtár felvette a Bertók László Városi Könyvtár nevet, ezzel is tisztelegve egykori dolgozója emléke előtt.

Magánélete

1963-ban feleségül vette Vágner Erzsébet óvónőt. Egy fiuk született, Attila, 1966-ban. 1965-ben költözött a család Nagyatádról Pécsre. 1973-ban járt először külföldön, a jugoszláv tengerparton nyaralt feleségével.

Művei

Versek

Bertók László–Makay Ida–Galambosi László: Lengő fényhidak. Versek; Jelenkor–Magvető, Pécs–Bp., 1964
Fák felvonulása (1972) Magvető Kiadó
Emlékek választása (1978) Magvető Kiadó
Tárgyak ideje. Bertók László versei; Magvető, Bp., 1981
Ágakból gyökér (1984) Magvető Kiadó
Hóból a lábnyom. Válogatott és új versek; Magvető, Bp., 1985
Zöld pajzs alatt. Bertók László versei. Írások Bertók Lászlóról; összeáll., szerk. Szita Ferenc; Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1985
A kettészakadt villamos (1987) Magvető Kiadó
Kő a tollpihén; Orpheusz Könyvek, Bp., 1990
Ha van a világon tető (1992)
Három az ötödiken – 243 szonett (1995) Magvető Kiadó
Deszkatavasz (1998)
Válogatott versek (1999)
Ceruzarajz – Skizze. Versek magyarul – németül (1999)
Februári kés. Új versek, 1998–1999; Magvető, Bp., 2000
Dinnye Döme (2000)
Valahol, valami (2003) Magvető Kiadó
Háromkák (2004) Magvető Kiadó
Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 (2005) Magvető Kiadó
Hangyák vonulnak (2007) Magvető Kiadó
Két lepke csapkod (Szalai Kata illusztrációival) (2007)
A város neve. Mintha azt mondanám, haza; ill. Martyn Ferenc; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)
Pénteken vasárnap (2010) Magvető Kiadó
A hetedik boríték. Versek; Pro Pannonia, Pécs, 2012 (Pannónia könyvek)
Ott mi van? (2014) Magvető Kiadó
Firkák a szalmaszálra (2015) Magvető Kiadó
Együtt forog. Firkák a szalmaszálra 2. Versek; Magvető, Bp., 2020

Prózák

Így élt Csokonai Vitéz Mihály (1973)
Így élt Vörösmarty Mihály (1977)
Priusz; Századvég, Bp., 1994
Dongó a szobában. Közelítések; Magvető, Bp., 1998
Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet (2005)
Priusz; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk, 124.), ISBN 9789631434682
Visszanéző. Írók, alkalmak, élet; Pro Pannonia, Pécs, 2017 (Pannónia könyvek; Irodalmunk forrásai)

Bibliográfiák

A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárának története 1948–1973 (1974)
Várkonyi Nándor (1984)
Pákolitz István (1986)
Bárdosi Németh János (1989)
Szederkényi Ervin és a Jelenkor. Bibliográfia; összeáll. Bertók László; Városi Könyvtár–Jelenkor, Pécs, 1991
Csorba Győző (1993)

Díjai, elismerései

Baranya Megyei Tanács Művészeti Díja (1964)
Radnóti-díj (1973)
József Attila-díj (1982)
Janus Pannonius Művészeti Díj (1983)^[1]
Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
Év Könyve Díj (1986) (Hóból a lábnyom című kötetéért)
Somogy Megyei Tanács Művészeti Díja (1988)
Robert Graves-díj (1989)
Déry Tibor-díj (1990)
Szinnyei Júlia-emlékdíj (1991)
MSZOSZ-díj (1991)
Kortárs-díj (1991)
Weöres Sándor-díj (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
Pro Civitate díj (1995)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
Radnóti-díj (életművéért) (2002)
Kossuth-díj (2004)
Vése díszpolgára (2004)^[1]
Pécsi Polgárdíj kitüntetés (2004)
Pro Alma Mater érem (2004)
Artisjus-díj (2008)
Pécs díszpolgára (2008)
Martyn Ferenc-díj (2009)
Jubileumi Emlékérem (2013)
Prima díj (2018)

Portréfilmek Bertók Lászlóról

Szülőföldem Belső-Somogy (1991) (Szerkesztő, forgatókönyvíró: Major Sándor)
Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. (2005)

Írások Bertók Lászlóról

Csűrös Miklós: Bertók László (1995)
Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány (1995)
Talán a kérdezés... Írások Bertók Lászlóról. (2005) (Szerkesztette Ágoston Zoltán)
Nagy Imre: A második kapu. Bertók László kései lírájáról; Kronosz, Pécs, 2015
Halmai Tamás: Hűség a változáshoz. Bertók László költői világa; Iku, Bp., 2019 (Iku-tár)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 104. o. ISBN 978-963-06-7919-0
↑ Magvető (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)

Források

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
Bertók László bibliográfia; összeáll. Köpflerné Szeles Judit; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 2007 (Somogyi bibliográfiák) ISBN 963-9286-13-3