Vízi menta
Virágzó növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae) Alcsalád: Nepetoideae Nemzetség- csoport: Mentheae Alnemzetség- csoport: Menthinae Nemzetség: Menta (Mentha) L. Faj: M. aquatica
Tudományos név
Mentha aquatica L.
Szinonimák
Szinonimák Marrubium aquaticum (L.) Uspenski Mentha acuta Opiz Mentha acutata Opiz Mentha adspersa Moench Mentha affinis Boreau Mentha aquatica f. aquatica Wimm. & Grab. Mentha aquatica var. citrata (Ehrh.) W.C.Werner Mentha aquatica var. subdentata Jancic Mentha aquatica var. subspicata (Weihe ex Fresen.) Benth. Mentha aromatica Opiz ex Déségl. Mentha augusta Opiz ex Déségl. Mentha auneticensis Opiz Mentha aurita Weihe ex Fresen. Mentha avellinii Tod. ex Bertol. Mentha avellinii Tod. ex Lojac. Mentha brachiata Weihe ex Fresen. Mentha bugulifolia Weihe ex Fresen. Mentha calaminthifolia (Vis.) Heinr.Braun Mentha cetica Heinr.Braun Mentha chaixii Strail Mentha citrata Ehrh. Mentha cordata Jan ex Nyman Mentha crenatodentata Strail Mentha denticulata Strail Mentha deseglisei Malinv. Mentha dubia Chaix ex Vill. Mentha dunensis Strail Mentha duriuscula (Haw. ex Spach) Trautm. Mentha elongata (Pérard) Heinr.Braun Mentha eriantha K.Koch Mentha glomerata Stokes Mentha grandidentata Strail Mentha hirsuta Huds. Mentha hirta Caldas Mentha hybrida Aresch. Mentha hygrophila Topitz Mentha hystrix Heinr.Braun Mentha incisoserrata Strail Mentha intermedia Host Mentha intricata Debeaux Mentha lateovata Strail Mentha latifolia Nolte ex Hornem. Mentha limicola Strail Mentha limnetes (Topitz) Trautm. Mentha limosa (Schur) Heinr.Braun Mentha littoralis Strail Mentha lloydii Boreau Mentha lloydii var. opaca Topitz Mentha lobeliana (Becker) Heinr.Braun Mentha macrocephala Strail Mentha microcephala Strail Mentha nederheimensis Strail Mentha nigrescens Weihe ex Fresen. Mentha obliqua Raf. Mentha obtuseserrata Opiz ex Malinv. Mentha obtusifolia Opiz ex Déségl. Mentha odorata Sole Mentha origanoides Ten. Mentha origanoides Lej. ex Fingerh. Mentha ortmanniana Opiz Mentha paludosa Sole Mentha palustris Mill. Mentha pireana Strail Mentha polyanthetica (Topitz) Trautm. Mentha probabilis Schur Mentha purpurea Host Mentha pyrifolia Heinr.Braun Mentha pyrifolia A.Kern. Mentha ramosissima Strail Mentha ranina Opiz Mentha rauscheri Topitz Mentha riparia Lej. ex Malinv. Mentha riparia Schreb. Mentha rudaeana Opiz Mentha sativa Sm. Mentha soleana Strail Mentha stagnalis Topitz Mentha stolonifera Opiz Mentha subspicata Weihe ex Fresen. Mentha subthermalis Trautm. Mentha tinantiana Lej. ex Malinv. Mentha trojana Heinr.Braun Mentha umbrosa Opiz Mentha urticifolia Ten. Mentha viennensis Opiz Mentha weiheana Opiz Mentha weissenburgensis F.W.Schultz ex Nyman
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vízi menta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi menta témájú médiaállományokat és Vízi menta témájú kategóriát.

A vízi menta (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar nevei: balzsamfű vagy balzsamka.

A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.

• Mentha aquatica subsp. aquatica
• Mentha aquatica subsp. litoralis

A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter. A rózsaszín vagy lila virágok árörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.

A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.

Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.

Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják

A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.

• 
  A növény
• 
• 
  Fiatal vízi menta
• 
  és vízi menta telep
• 
  Virágok
• 
• 
• 
• 
  Levelei
• 
• 
• 
  Szárának keresztmetszete
• 
  New York-i előfordulása
• 
  Mentha aquatica var. capitata
• 
  Rajzok a növényről
• 

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
• Mentha aquatica L. Plants of the World Online

• Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 114-115. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-124366
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Mentha aquatica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.