PROFILPELAJAR.COM

Vízilófélék
	Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen, 16–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
	Törpe víziló (Choeropsis liberiensis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Alrendág:	Ancodonta;
Öregcsalád:	Hippopotamoidea;
Család:	Hippopotamidae; J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vízilófélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vízilófélék témájú kategóriát.

A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó család.

A családba 5 recens faj tartozik.^{[* 1]}

Korábban (pl. Dudich−Loksa-rendszer, Urania Állatvilág) a csoportot a párosujjú patásokon (Artiodactylia) belül a disznóalakúak (Suiformes) alrendjébe sorolták, addig az újabb kutatások szerint nem a disznófélék (Suidae) rokonai, hanem sokkal közelebb állnak a cetekhez (Cetacea). Vagyis a cetek nem egy teljesen elkülönült csoportként jelentkezik az emlősök törzsfáján, hanem a párosujjú patások közé ékelődik, mely közös őstől ered a vízilovakkal, vagyis a két csoport egyetlen egységbe, kládba vonható össze.^[1]^[2] A vízilovak legközelebbi rokonai a fosszilis Anthracotheriidae család tagjai, amelyekkel parafiletikus csoportot alkotnak; azaz a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.^[3]^[4]^[5]^[6]

Testfelépítésük

A vízilovak nehéz testű, rövid végtagú, erőteljes koponyájú párosujjú patások. Mind a mellső, mind a hátsó végtagon 4 ujjuk van, és mind a négy érinti a talajt. Lábuk hatalmas testükhöz képest kicsi, ennek ellenére a szárazföldön is gyors mozgásra képesek, akár hosszabb távon futni is. Koponyájuk nagy, masszív alsó és felső állcsonttal. A szájüregben az alsó szemfogak különösen fejlettek, szinte agyarszerűek. A hímek gyakran használják ezeket vetélkedéskor, és komoly sebeket tudnak vele egymáson ejteni. A vízilovak fogaiknak számozása a következő: ${\tfrac {2-3.1.4.3}{1-3.1.4.3}}$ . Növényevő állatok, általában a vízben tartózkodnak, de legelni kijárnak a szárazföldre. Gyomruk igen nagy, 3 szakaszra tagolódik, bélcsövük is nagyon hosszú. Bőrük rendkívül vastag, szőrtelen, igen érzékeny a kiszáradásra, így nagyon sokat tartózkodnak a vízben. Ha a szárazföldön vannak a bőrük nyálkát termel, mely védi őket a kiszáradástól, a bőr repedezésétől. A vízilovak a párosujjú patások egyetlen kimondottan kétéltű életmódot folytató csoportja (amfibiotikus szervezetek). Csak táplálkozni járnak ki a vízből, kicsinyeiket is a vízben szülik meg, és a szoptatás is ott történik.

Rendszerezés

Az itteni rendszerezés a 2005-ben összeállított Boisserie-féle rendszerezésen alapul:^[7]

†Trilobophorous Geze, 1985

Hippopotaminae Gray, 1821
- †Archaeopotamus Boisserie, 2005
- Choeropsis Leidy, 1853
- †Hexaprotodon Falconer & Cautley, 1836
- Hippopotamus Linnaeus, 1758
- †Saotherium Boisserie, 2005

†Kenyapotaminae (Pickford, 1983)
- †Kenyapotamus Pickford, 1983^[8]
- †Palaeopotamus

Megjegyzések

↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek

↑ Ursing, B.M. (1998). „Analyses of mitochondrial genomes strongly support a hippopotamus-whale clade”. Proceedings of the Royal Society 265 (1412), 2251–5. o. DOI:10.1098/rspb.1998.0567. PMID 9881471. PMC 1689531.
↑ (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.
↑ (2015) „A phylogenomic analysis of the role and timing of molecular adaptation in the aquatic transition of cetartiodactyl mammals”. Royal Society Open Science 2 (9), 150156. o. DOI:10.1098/rsos.150156. ISSN 2054-5703. PMID 26473040. PMC 4593674.
↑ Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.
↑ (2009) „Hippopotamus and whale phylogeny”. Nature (journal) 458 (7236), E1–4; discussion E5. o. DOI:10.1038/nature07776. PMID 19295550.
↑ Sanders, Robert: Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
↑ Boisserie a Hippopotamus minor fajt Phanourios minutusként azonosítja, de ez nem széles körben elfogadott.
↑ Pickford, Martin (1983). „On the origins of Hippopotamidae together with descriptions of two new species, a new genus and a new subfamily from the Miocene of Kenya”. Geobios, Lyon 16, 193–217. o. DOI:10.1016/S0016-6995(83)80019-9.

Források

Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
Urania Állatvilág V. – Emlősök, Gondolat Kiadó, Bp., 1969
Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Invertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993
Boisserie, Jean-Renaud (2005): The phylogeny and taxonomy of Hippopotamidae (Mammalia: Artiodactyla): a review based on morphology and cladistic analysis. Zoological Journal of the Linnean Society 143(1): 1-26. doi:10.1111/j.1096-3642.2004.00138.x (HTML abstract)
Petronio, C. (1995): Note on the taxonomy of Pleistocene hippopotamuses. Ibex 3: 53-55. PDF fulltext
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)