A hormon szerkezetét egymástól függetlenül Roger Guillemin és Andrew Schally állapította meg 1969-ben és nekik sikerült először mesterségesen szintetizálni is.[1][2]
Szintézise
A TRH a peptidhormonok között szokatlanul kicsi, mindössze három aminosavból áll (tripeptid):
(pyro)Glu-His-Pro-NH2.
A tireotropinfelszabadító hormon a hipotalamusz paraventrikuláris magjának neuroendokrin sejtjeiben keletkezik.[3] Génjéről egy 242 aminosavas prekurzor fehérje íródik át, amely emberben hat (egérben öt) példányban tartalmazza a -Gln-His-Pro-Gly- motívumot, amelyeket Lys-Arg vagy Arg-Arg szekvenciák fognak közre. Az érési folyamat során egy proteáz enzim előbb a Lys-Arg és Arg-Arg motívumok mentén szétvágja a polipeptidláncot, majd egy karboxipeptidáz eltávolítja a lizint és az arginint. Ezután a szélső glicint egy enzim amidcsoporttá redukálja, egy másik enzim pedig a glutamint piroglutamáttá alakítja át. Egy prekurzorból így hat molekulányi aktív hormonmolekula keletkezik.
A hipotalamuszból a véráram közvetítésével jut az agyalapi mirigy elülső lebenyéhez, ahol a tireotrop sejtek hormontermelését stimulálja.[4]
Klinikai jelentősége
A TRH gyógyszerészetben alkalmazott formáját protirelinnek nevezik. Analógját a spinocerebelláris ataxia
és tudatzavarok esetén alkalmazzák.[5]
Intravénásan injekciózva a hormonnal tesztelik az agyalapi mirigy stimulálhatóságát (ún. TRH-teszt) a pajzsmirigy olyan rendellenességei esetén, mint a hipotireózis vagy akromegália.
Egyes vizsgálatok szerint antidepresszáns hatása van és megelőzhetőek vele az öngyilkosságok.[6] 2012-ben az amerikai hadseregben kutatások folytak a TRH-tartalmú orrspray-kkel az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében.[7][8] Vannak olyan kutatások, amelyek öregedésgátló hatást tulajdonítanak neki.[9]
↑ (1969. november 1.) „[Molecular structure of the hypothalamic hypophysiotropic TRF factor of ovine origin: mass spectrometry demonstration of the PCA-His-Pro-NH2 sequence]” (french nyelven). C.R. Hebd. Seances Acad. Sci., Ser. D, Sci. Nat.269 (19), 1870–3. o. PMID4983502.
↑ (1990. január 1.) „The paraventricular nucleus of the hypothalamus has a major role in thyroid hormone feedback regulation of thyrotropin synthesis and secretion”. Endocrinology126 (1), 317–24. o. DOI:10.1210/endo-126-1-317. PMID2104587.
↑Bowen R: Thyroid-Stimulating Hormone. Pathophysiology of the Endocrine System. Colorado State University, 1998. szeptember 20. [2010. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
↑ (2002) „Neuroprotective effect and brain receptor binding of taltirelin, a novel thyrotropin-releasing hormone (TRH) analogue, in transient forebrain ischemia of C57BL/6J mice”. Life Sci.72 (4–5), 601–7. o. DOI:10.1016/S0024-3205(02)02268-3. PMID12467901.
↑ (1997. március 1.) „Effects of intrathecal thyrotropin-releasing hormone (protirelin) in refractory depressed patients”. Arch. Gen. Psychiatry54 (3), 214–22. o. DOI:10.1001/archpsyc.1997.01830150034007. PMID9075462.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Thyrotropin-releasing hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.