Prolaktin

A prolaktin szerkezete

A prolaktin vagy laktotrop hormon vagy laktotropin egy fehérjehormon, amelynek elsődleges feladata, hogy szülés után megindítsa a tejelválasztást. Ezenkívül számos más hatással is rendelkezik, különböző gerinces fajokban több mint 300 folyamatra gyakorol kisebb-nagyobb befolyást.[1] Halakban például az elektrolitegyensúlyt ellenőrzi. Ezenkívül citokinszerű hatással is rendelkezik és az immunrendszer egyik regulátora lehet.[1] Főleg az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli, de kisebb mértékben más szövetekben is keletkezik.

Termelését a hipotalamusz neuroendokrin sejtjei szabályozzák. A dopamin gátolja, míg a tireotropinfelszabadító hormon serkenti a prolaktin szintézisét. Féléletideje a vérben 15-20 perc.[2]

A prolaktint 1930-ban fedezte fel az amerikai Oscar Riddle.[3]

Funkciói

A prolaktinnak több, egymástól távol álló hatása is van. Stimulálja a tejelválasztást. A terhesség alatt megnövekszik a koncentrációja a vérben, amitől az emlőmirigyek megnövekednek és felkészülnek a tej kiválasztásra; erre akkor kerül sor, amikor a terhesség végén a progeszteronszint leesik és a mellbimbón szopási inger jelentkezik. Néha az újszülöttek (fiúk és lányok is) mellbimbójából is szivárog tejszerű folyadék (ún. boszorkánytej), ami az anyai prolaktin és egyéb hormonok hatására történik. A prolaktin az egyik okozója az anyai viselkedésnek is.[4]

A prolaktin a felelős a nemi közösülés utáni szexuális kielégülésérzetért. Ebben ellentétes a hatása a nemi izgalmat kiváltó dopaminéval. A túl magas prolaktinszint viszont libidóvesztést, férfiakban pedig impotenciát válthat ki. A sok prolaktin csökkenti a vér szexhormonszintjét: nőkben az ösztrogént, férfiakban a tesztoszteront.[5] A mérsékelten magas hormonszint hatása azonban változó lehet, pl. nőkben csökkentheti, de akár növelheti is az ösztrogénmennyiséget.

A prolaktint néha a gonadotropinokhoz sorolják,[6] bár az emberben csak gyenge luteotrop hatást fejt ki: a klasszikus gonadotrop hormonokat elnyomó hatása erőteljesebb; normál koncentrációban szupresszálja a gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH) kiválasztását. Ennek mechanizmusa nem ismert, a GnRH-termelő sejteken nincs prolaktin-receptor (bár a hipotalamuszban van).[7] A prolaktin férfiakban megnöveli a herék Leydig-sejtjein a luteinizáló hormon-receptorok számát, ezáltal növeli a tesztoszteron elválasztását.[8]

Kimutatták, hogy elősegíti az idegrendszer oligodendrocitáinak fejlődését, amelyek az idegsejtek axonjainak mielinburkolatát biztosítják.[9]

Ezenkívül segíti a terhesség végén az embrió tüdejének felületaktív anyagokkal való ellátását és szerepe van abban, hogy az anya immunrendszere tolerálja a magzatot. Elősegíti az idegsejtfejlődést mind a magzat, mind az anya agyában.[10][11] Egérben növeli az elvesztett szőr visszanövéséhez szükséges időt.[12]

Szabályozása

Az emberben a prolaktin az agyalapi mirigy elülső lebenyében, a méh különböző rétegeiben (decidua, miometrium), a mellben, a prosztatában és a fehérvérsejtekben biztosan termelődik (esetleg másutt is).[13][14]

Az agyalapi mirigyben keletkezését a Pit-1 transzkripciós faktor szabályozza, amely több helyen is képes a prolaktingénhez kötni. Kísérletes körülmények között a tireotropinfelszabadító hormon és a vazoaktív intesztinális peptid elősegíti a prolaktin szekrécióját, de nem bizonyított, hogy a szervezetben is van hasonló hatásuk. Bizonyított, hogy az elsődleges stimulus a mellbimbókat érő szopó inger; ezt a hatást az idegek közvetítik a hormontermelő sejtek felé.[15] Jelentős befolyással van a prolaktin termelésére az ösztrogén, amelynek hatására a hormontermelő sejtek megnagyobbodnak és közvetlenül is elősegíti a prolaktin produkcióját; egyúttal a gátló hatású dopamin szekrécióját is visszafogja.

A méh belső rétegében, az endometriumban a progeszteron növeli a prolaktintermelést, míg a középső, simaizmokból álló miometriumban és az emlő mirigyes szövetében csökkenti.[16]

Feltételezik, hogy a prolaktin agyalapi mirigyen kívüli termelése a főemlősökre (és az emberre) jellemző tulajdonság, és az itt elválasztott hormon csak közvetlenül a termelő sejtekre (autokrin szabályozás) vagy közvetlen környezetükre (parakrin szabályozás) hat. Más gerincesekben (pl. egér) a hasonló szövetspecifikus hatásokat legalább 26 prolaktin-hatású fehérjével érhetik el.[14] Ezek génjei a főemlősökből hiányoznak.

A prolaktinszint napi szinten és a menstruációs ciklust követve ingadozik. Legmagasabb az alvás REM-fázisa alatt és kora reggel. Sok emlősben évszakonként is változik.

A terhesség alatt a megnövekedett ösztrogén- és progeszterontermelés a prolaktinszintet is akár 10- vagy 20-szorosára emelheti. Az ösztrogén és a progeszteron gátolja a prolaktin tejelválasztást serkentő hatását; a szülés után az első kettő szintje meredeken lecsökken és az ideiglenesen magasan maradó prolaktinmennyiség megindítja a tejtermelést. A női hormonok stimuláló hatását a mellbimbókat érő mechanikus szopási inger váltja fel, ami idegrendszeri közvetítéssel az agyalapi mirigy elülső lebenyében megindítja a prolaktinképződést. Egyúttal a hátulsó lebenyben megkezdődik az oxitocin kiválasztása, amely az emlő simaizmaira hatva elősegíti a tej kilövellését. A szopási inger hosszú távú megszűnése után a tejtermelés egy-két hét alatt áll le.

Kimutatták, hogy apákban és terhes nők párjaiban magasabb a prolaktinszint, mint az egyedülálló férfiakban.[17]

A hormon szintje megnövekedhet testi erőfeszítés, magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása,[18] közösülés, mammográfia,[18] kisebb sebészeti beavatkozás,[19] epilepsziás roham[20] után, fizikai/érzelmi stressz hatására.[18][21] vagy Ecstasy kábítószer fogyasztásakor.[22]

A prolaktin receptorai az emlőmirigyekben, petefészekben, agyalapi mirigyben, szívben, tüdőben, csecsemőmirigyben, lépben, májban, hasnyálmirigyben, vesében, mellékvesében, méhben, harántcsíkolt izmokban, a bőrben és az agy egyes területein találhatók meg.[23]

Szerkezete

A prolaktinszint jellemző értékei
Csoport Koncentráció (µg/l)
nők, ciklus follikuláris szakasza

12,1

nők, luteális szakasz

13,9

nők, ovuláció idején

17

nők, terhesség 1. trimesztere

16

nők, terhesség 2. trimesztere

49

nők, terhesség 3. trimesztere

113

férfiak, 21-30 év

9,2

férfiak, 31-50 év

7,0

férfiak, 51-60 év

6,2

A prolaktin egy utólagosan módosított, másodlagos szerkezettel rendelkező fehérje (hasonlóan a növekedési hormonhoz). Szerkezetét három diszulfidhíd tartja össze. Többszörösen foszforilált és glikozilált, de ezek mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes molekulák között. Az agyalapi mirigy elsősorban nem-glikozilált formában bocsátja ki.

A prolaktinnak három formája létezik:

  • kis prolaktin — ez a leggyakoribb.[24] 198 aminosavból álló egyszálú polipeptid, mmlekulatömege kb. 22 kilodalton.[24]
  • nagy prolaktin — kb 48 kDa tömegű[24] és feltehetően több kis prolaktin kölcsönhatásából származik. Biológiai aktivitása nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs.[25]
  • nagyon nagy prolaktin — kb. 150 kDa.[24] Biológiai aktivitása igen alacsony.[26]

Közvetlenül szülés után a nagyobb molekulák valamivel nagyobb mennyiségben vannak jelen.[27]

Mennyisége

Férfiak esetében 20, nőknél 25 µg/l fölötti prolaktinkoncentráció a vérszérumban már kórosnak minősül (hiperprolaktinémia);[23] míg prolaktinhiány (hipoprolaktinémia) 5 (férfiak) illetve 3 µg/L (nők) alatt lép fel.[28]

Kóroki szerepe

A magas prolaktinszint elnyomhatja a nemi hormonok (follikuluszstimuláló hormon, gonadotropinfelszabadító hormon) termelését, ami a herék vagy a petefészek csökkent működéséhez: nőkben a menstruációs ciklus zavarához, férfiakban impotenciához vezethet. Mivel epilepsziás roham alatt a prolaktin mennyisége megnő, ezzel elkülöníthető a nem-epilepsziás rohamoktól.[29]

A túl magas hormonszint gyakrabban fordul elő, mint a túl alacsony. Az extrém magas szint az agyalapi mirigy elülső lebenyének tumorjára (prolaktinóma) is utalhat.[30] A magas prolaktinszint egyik jellemző tünete a tejelválasztás megindulása akár nem szoptató vagy terhes nőkben, sőt férfiakban is; emellett mind férfiakban, mind nőkben csökken a libidó.

A túl kevés prolaktin tünetei lehet nőknél a petefészek működési zavara,[28] metabolikus szindróma,[31] szorongás,[31] férfiakban impotencia,[32] korai magömlés, oligozoospermia (alacsony spermiumszám), asztenospermia (a spermiumok csökkent mozgékonysága), ondóhólyag-alulműködés vagy hipoandrogenizmus. Szülés után a kis tejmennyiség egyik oka lehet a túl kevés prolaktin.[33][34]

Jegyzetek

  1. ↑ a b (1998. június 1.) „Prolactin (PRL) and its receptor: actions, signal transduction pathways and phenotypes observed in PRL receptor knockout mice”. Endocrine Reviews 19 (3), 225–68. o. DOI:10.1210/er.19.3.225. PMID 9626554. 
  2. ↑ D.F. Horrobin. Prolactin: Physiology and Clinical Significance. Springer Science & Business Media, 13–. o. (2012. december 6.). ISBN 978-94-010-9695-9 
  3. ↑ (1935. november 1.) „The preparation of prolactin”. Journal of Pharmacolgy and Experimental Therapeutics 55 (3), 365–371. o. 
  4. ↑ (1998. október 1.) „Null mutation of the prolactin receptor gene produces a defect in maternal behavior”. Endocrinology 139 (10), 4102–7. o. DOI:10.1210/endo.139.10.6243. PMID 9751488. 
  5. ↑ Prolactinoma—Mayo Clinic
  6. ↑ Human Anatomy & Physiology. San Francisco: Pearson Benjamin Cummings, 605. o. (2007). ISBN 0-8053-5909-5 
  7. ↑ (2007. szeptember 1.) „Prolactin regulation of gonadotropin-releasing hormone neurons to suppress luteinizing hormone secretion in mice”. Endocrinology 148 (9), 4344–51. o. DOI:10.1210/en.2007-0403. PMID 17569755. 
  8. ↑ (2002. július 1.) „Prolactin receptor expression in human testis and accessory tissues: localization and function”. Molecular Human Reproduction 8 (7), 606–11. o. DOI:10.1093/molehr/8.7.606. PMID 12087074. 
  9. ↑ (2007. február 1.) „White matter plasticity and enhanced remyelination in the maternal CNS”. The Journal of Neuroscience 27 (8), 1812–23. o. DOI:10.1523/JNEUROSCI.4441-06.2007. PMID 17314279. 
  10. ↑ (2003. január 1.) „Pregnancy-stimulated neurogenesis in the adult female forebrain mediated by prolactin”. Science 299 (5603), 117–20. o. DOI:10.1126/science.1076647. PMID 12511652. 
  11. ↑ (2012. február 1.) „Prolactin, neurogenesis, and maternal behaviors”. Brain, Behavior, and Immunity 26 (2), 201–9. o. DOI:10.1016/j.bbi.2011.07.233. PMID 21820505. 
  12. ↑ (2006. november 1.) „Prolactin delays hair regrowth in mice”. The Journal of Endocrinology 191 (2), 415–25. o. DOI:10.1677/joe.1.06685. PMID 17088411. 
  13. ↑ (1996. december 1.) „Extrapituitary prolactin: distribution, regulation, functions, and clinical aspects”. Endocrine Reviews 17 (6), 639–69. o. DOI:10.1210/edrv-17-6-639. PMID 8969972. 
  14. ↑ a b (2006. október 1.) „Prolactin in man: a tale of two promoters”. BioEssays 28 (10), 1051–5. o. DOI:10.1002/bies.20468. PMID 16998840. PMC 1891148. 
  15. ↑ III. Structure, Synthesis, Secretion, and Target Cells of the Hypothalamic Releasing Hormones: E. Hypothalamic Control of Prolactin Secretion, Hormones. Academic Press, 66. o. (2014). ISBN 9780080919065 
  16. ↑ (2003. február 1.) „Prolactin expression and secretion by human breast glandular and adipose tissue explants”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 88 (2), 689–96. o. DOI:10.1210/jc.2002-021255. PMID 12574200. 
  17. ↑ Nelson, Randy F.. An Introduction to Behavioral Endocrinology, Fourth, Sunderland, Mass: Sinauer Associates Inc, 438. o. (2011). ISBN 0-87893-620-3 
  18. ↑ a b c „Prolactin”, MedLine plus (Hozzáférés: 2014. október 24.) 
  19. ↑ 333 Disorders of the Anterior Pituitary and Hypothalamus, Harrison's principles of internal medicine, 16th, New York: McGraw-Hill Medical Publishing Division (2005). ISBN 0-07-140235-7 
  20. ↑ (2005. augusztus 1.) „The approach to patients with "non-epileptic seizures"”. Postgraduate Medical Journal 81 (958), 498–504. o. DOI:10.1136/pgmj.2004.029785. PMID 16085740. PMC 1743326. 
  21. ↑ (2003) „Prolactin, psychological stress and environment in humans: adaptation and maladaptation”. Pituitary 6 (1), 35–9. o. DOI:10.1023/A:1026229810876. PMID 14674722. 
  22. ↑ Ecstasy (MDMA) mimics the post-orgasmic state: impairment of sexual drive and function during acute MDMA-effects may be due to increased prolactin secretion.. PubMed . (Hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  23. ↑ a b (2008. március 1.) „Hyperprolactinemia and prolactinomas”. Endocrinology and Metabolism Clinics of North America 37 (1), 67–99, viii. o. DOI:10.1016/j.ecl.2007.10.013. PMID 18226731. 
  24. ↑ a b c d (1992. augusztus 1.) „Prolactin synthesized and secreted by human peripheral blood mononuclear cells: an autocrine growth factor for lymphoproliferation”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 89 (16), 7713–6. o. DOI:10.1073/pnas.89.16.7713. PMID 1502189. PMC 49781. , in turn citing: (1978. január 1.) „Size heterogeneity of human prolactin in CSF and serum: experimental conditions that alter gel filtration patterns”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 46 (1), 119–24. o. DOI:10.1210/jcem-46-1-119. PMID 752015. 
  25. ↑ (1978. december 1.) „Heterogeneity of pituitary and plasma prolactin in man: decreased affinity of "Big" prolactin in a radioreceptor assay and evidence for its secretion”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 47 (6), 1273–81. o. DOI:10.1210/jcem-47-6-1273. PMID 263349. 
  26. ↑ (1992. október 1.) „Characterization of big, big prolactin in patients with hyperprolactinaemia”. Clinical Endocrinology 37 (4), 365–72. o. DOI:10.1111/j.1365-2265.1992.tb02340.x. PMID 1483294. 
  27. ↑ (1993. szeptember 1.) „Heterogeneity of human prolactin levels in serum during the early postpartum period”. Gynecological Endocrinology 7 (3), 173–7. o. DOI:10.3109/09513599309152499. PMID 8291454. 
  28. ↑ a b (1988. március 1.) „Hypoprolactinemia and ovarian function”. Fertility and Sterility 49 (3), 437–41. o. PMID 3342895. 
  29. ↑ (2004. augusztus 1.) „Serum prolactin in seizure disorders”. Indian Pediatrics 41 (8), 827–31. o. PMID 15347871. 
  30. ↑ Etiology, diagnosis, and treatment of secondary amenorrhea. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  31. ↑ a b (2009) „Hypoprolactinemia: A New Clinical Syndrome in Patients with Sexual Dysfunction”. Journal of Sexual Medicine 6 (5), 1457–1466. o. DOI:10.1111/j.1743-6109.2008.01206.x. ISSN 1743-6095. PMID 19210705. 
  32. ↑ Pituitary Hormones—Advances in Research and Application: 2013 Edition. ScholarlyEditions, 62–. o. (2013. június 21.). ISBN 978-1-4816-7922-0 
  33. ↑ (2006) „Aetiology, diagnosis, and management of hypopituitarism in adult life”. Postgrad Med J 82 (966), 259–66. o. DOI:10.1136/pgmj.2005.039768. PMID 16597813. PMC 2585697. 
  34. ↑ Endocrine and Metabolic Disorders: Clinical Lab Testing Manual, Fourth Edition. CRC Press, 103–. o. (2009. június 17.). ISBN 978-1-4200-7936-4 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prolactin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.