1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2019. április 26. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2017. január 26.
Robson de Souza, ismertebb nevén Robinho (São Vicente, 1984. január 25. –) brazil labdarúgó. 2020 októberében a brazil Santoscsatára lett volna, de mivel több támogatója ellenezte és egy el is hagyta a klubot a játékos több korábbi erőszakos tette miatt ez tiszteletlenség lenne a nőkkel szemben, ezért felfüggesztették az igazolást és a védelemre koncentrálnak.[2][3]
2002-ben 18 évesen írta alá élete első profi szerződését a brazil Santos csapatában. Az első szezonjában 24 mérkőzésen lépett pályára, és ezeken mindössze 1 gólt szerzett. Csapata megnyerte a brazil bajnokságot, valamint 2003-ban bejutott a Libertadores-kupa döntőjébe, de ott elvérzett az argentin Boca Juniors ellen. A 2004-es szezonban Robinho 37 mérkőzésen 21 gólt szerzett, ezzel nagyrészt hozzájárult ahhoz hogy a csapata ismét megnyerje a bajnokságot.
Ezek után sok európai klub érdeklődését felkeltette, de a Santos minden ajánlatot elutasított. 2005-ben édesanyjára fegyveres rablók támadtak, sértetlenül megúszta az esetet, fia kifizette a váltságdíjat..[4]
A 2005-ös szezonban Robinho 12 tétmérkőzésen lépett pályára 9 gólt szerezve, tehetsége megérett, ezzel a piaci ára sokat növekedett. Belátható volt, hogy előbb-utóbb a kis brazil egy európai klubban folytatja tovább. A Santos is kezdte belátni, hogy sztárjátékosát nehéz lesz megtartani. Robinhot végül a nagy hírnévvel rendelkező Real Madrid vásárolta meg 24 millió euróért, úgy hogy korábbi klubja 60%-ban még birtokolta a játékost.
Real Madrid
Robinho rögtön megkapta a 10-es számú mezt, melyet Luís Figotol örökölt. Az első szezonjában 37 mérkőzésen kapott lehetőséget és 14 gólt szerzett. A szezon első felében még ő ült a kispadon, a bajnokság második felében azonban hamar megmutatkozott tehetsége, többnyire David Beckham helyére állt be, mint jobbszélső. Robinho ebben az évben bajnoki címet szerzett a blancókkal. Robinhonak élete során ez volt a harmadik bajnoki címe.
Miután az edzőt Fabio Capellót elutasították és helyette Bernd Schustert nevezték ki, Robinho egyre biztosabb tagjává vált a keretnek. Robinho a bajnokságban 11 gólt szerzett és 8 asszisztot osztott ki,[5] valamint négy gólt szerzett a Bajnokok Ligájában. A szezon második felére azonban sérülés hátráltatta a játékban. Előtte azonban csapatával bezsebelte a bajnoki címet, nagymértékben hozzájárult klubja győzelméhez a Recreativo ellen az utolsó fordulóban..[6]
Robinho azt remélte hogy madridi pályafutása után az angol Chelsea FC csapatához szerződik, ám ez meghiúsult. 2008. szeptember 1-jén 43 millió euró fejében a Manchester City csapatához került.[7]
Manchester City
Robinho a Manchester City játékosaként 2009-ben
2008. szeptember 1-jén az az a Premier League nyári átigazolásának utolsó napján a Manchester City 42,5 millió fontért vásárolta meg a brazil szélsőt.[8] Ezen a napon a csapatot megvásárolta egy arab csoport. Abu Dhabi United Group.[9] Később az is kiderült, hogy Robinho meccsenkénti fizetése 160 ezer font lesz majd.
Már korábban is összefüggésbe hozták azzal, hogy a Chelsea játékosa lesz.[10] Már szinte biztos volt, hogy Robinho aláír a kékekhez,,[11] de a klub ügyvezető igazgatója, Peter Kenyon elmondta, hogy a brazil az utolsó pillanatban cáfolta meg a csatlakozását.[12]
Robinho a The Guardian című angol lapnak adott egy interjút, melyben új klubjának tisztelgett, és azt is kijelentette, hogy honfitársai, Jo és Elano segítik majd jobban a beilleszkedésben. A Chelsea ellen debütált, első gólját rögtön meg is szerezte, ám csapata a mérkőzést 3-1-re elveszítette.[13]Október 26-án szerezte meg első mesterhármasát a Stoke City csapata ellen.[14] A Manchester City továbbá 3-2-es győzelmet aratott az UEFA-kupában november 6-án, a brazil csatár szerezte a döntő gólt. Robinho annyira rangos ember volt a csapatnál, hogy a Hull City elleni bajnokin Richard Dunne lecserélése után ő kapta meg a csapatkapitányi karszalagot. A mérkőzés végkimenetele 2-2 lett.
Robinho számos győzelemhez segítette ezek után csapatát. A mérkőzés embere volt az Everton csapata ellen, amelyet az ő góljával nyert meg a City. A klubnak ez volt az első idegenbeli győzelme augusztus 31-e után. Ezután a Blackburn Rovers csapatával a brazil egymaga bánt el, ugyanis mesterhármast szerzett ( a mérkőzés végeredménye 3-1). Robinho a Cityben a csapat házi gólkirálya lett, összetettben a negyedik helyen végzett a góllövőlistán.
Második szezonjában már nem volt ennyire sikeres. 3 hónapot hagyott ki sérülése miatt, így a szezonban csak 12 mérkőzésen kapott lehetőséget, ezeken csak 1 gólt szerzett (azt is egy alacsonyabb osztályban szereplő csapatnak, a Scunthorpe Unitednek az FA-kupában). Ezek után érthető volt, hogy csapata kölcsönadja a fejlődés érdekében.
Vissza a Santosba
2010. január 28-án Robinhot nevelőegyüttesének a Santosnak adta kölcsönbe a City 6 hónapra.[15] Kijelentette, hogy sokat akar játszani és hogy kupa-, illetve bajnoki sikerre akarrja juttatni egykori csapatát. Nyilatkozataiban többször megerősítette, hogy nem akar visszamenni Angliába.[16] A brazil a São Paulo ellen debütált, ahol az utolsó öt percben kapott lehetőséget,az első labdaérintéséből gólt szerzett, beállítva ezzel a végeredményt:2-1.[17][18] Az utolsó mérkőzésén csapatával megnyerték a Brazil Kupát, habár a mérkőzést elveszítette a brazil egyesület 2-1-re a Vitória ellen, ám összesítésben 3-2-re megnyerte azt. Ez volt a csapat első címe.[19] Robinho visszatért a Citybe, bár többször is hangsúlyozta, hogy szívesen maradna Brazíliában, azonban a Santos nem tett érte ajánlatot.[20] A kékek az átigazolási listán hirdették, hogy Robinho eladó,tehát minél hamarabb vevőt akartak találni rá. Érdeklődők azok voltak, a török Beşiktaş, valamint a Fenerbahçe is ajánlatokat tett érte, a brazil azonban ezeket visszautasította.[21] Leginkább egy spanyol vagy egy olasz klubcsapatba vágyott.[22]
Milan
2010. augusztus 31-én az AC Milan csapatához négy évre írt alá 18 millió euróért.[23][24] Az újonc Cesena ellene debütált, ahol csapata 2-0-ra elvérzett. A csapatban a sok sérülések ellenére megszerezte első gólját a Chievo ellen, a mérkőzést a Milan 3-1-re nyerte meg. Folytatta a gólgyártást, betalált az egymást követkő fordulókban is, a Napoli, illetve a Sampdoria ellen is, ezek után már csak december 4-én talált be a Brescia ellen, majd a Bologna ellen is. 2011-ben is ő kezdte a gólgyártást a Bari ellen, gólt lőtt a Catania, valamint a Parma csapata ellen is. A szezon végén a Milannal bajnoki címet ünnepelhetett.
A válogatottban
Robinho a brazil válogatottban Svájc ellen
Robinho a brazil válogatottban először a 2003-as CONCACAF-aranykupa tornán, Mexikó ellen kapott lehetőséget a csapatban. Tagja volt a 2005-ös konföderációs kupára készülő keretnek, ahol Brazília aranyérmes lett. Négy-öt mérkőzésen kapott lehetőséget, leginkább csereként számoltak vele. Robinho azonban megmutatta valódi formáját a Copa Américában 2007-ben. A 11-es mezszámot kapta, melyet a gyerekkori példaképe, Romário viselt. Robinho a tornán Chile ellen (3-0) mesterhármast szerzett, Ecuadort (1-0) egy tizenegyessel intézte el. Megkapta a sorozat legjobb góllövőjének járó díjat, az Aranycipőt is. A válogatottal rész vett 2009-ben a Konföderációs kupán. Minden mérkőzésen játszott, a döntőt 3-2-re nyerték meg az USA ellen.[25] A 2010-es világbajnokságon részt vevő keretnek is tagja volt, a csapat a negyeddöntőig menetelt, Hollandia állta útjukat, tőlük kaptak ki 2-1-re.
Magánélete
Robinho nős, felesége Vivian Guglielmetti.[26] Két fiuk van, Robson Jr. és Gianluca de Souza.[27]
2009 januárjában Robinhot szexuális zaklatás vádjával letartóztatták, azonban áprilisban West Yorkshire rendőrkapitánysága bejelentette, hogy az ügyben nem nyomoznak tovább.[28]
