Mexikóban a labdarúgást a huszadik század elején európai bevándorlók kezdték meghonosítani, közülük kiemelkedtek az angliaiCornwallból érkező bányászok, később pedig a spanyol polgárháború menekültjei is hozzájárultak a játék fejlődéséhez.
A mexikói labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1923. január 1-jén játszotta Guatemala ellen és 3–2 arányban győzött. Még ugyanebben az évben három alkalommal mérkőzött meg egymással a csapat, melyeken 2–1-es, 2–0-ás mexikói győzelem és 3–3-as döntetlen született. Ezt követően a mexikói válogatott négy évig nem lépett pályára.
1922-ben megalakult a mexikói labdarúgó-szövetség, amely 1927-ben lett a FIFA tagja. Az 1928. évi nyári olimpiai játékok volt az első nemzetközi torna, amit részt vettek. A legjobb tizenhat között Spanyolország ellen 7–1-es vereséget szenvedtek, majd Chilétől is kikaptak 3–1-re a vigaszági elődöntőben. Részt vettek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon is, ahol Argentínával, Chilével és Franciaországgal kerültek egy csoportba. Első mérkőzésükön 4–1-re kaptak ki a franciáktól, a mexikóiak első világbajnoki gólját Juan Carreño szerezte. Chile ellen 3–0-ás vereséget szenvedtek, Argentínától pedig 6–3-ra veszítették el a harmadik csoportmérkőzést, melyen a mexikóiak részéről Manuel Rosas két gólt szerzett, rajta kívül még Roberto Gayón volt eredményes.
1950 és 1990 közötti időszak
Az 1950-es tornáig nem vettek részt a világbajnokságokon. Az 1970-es tornát megelőzően Mexikó az észak-amerikai térség (CONCACAF elődje) kiemelkedő válogatottja volt, ugyanakkor a világbajnokságokon az európai és dél-amerikai csapatok rendere nehéz ellenfélnek bizonyultak. 1950 és 1966 között a csoportkörből nem sikerült továbbjutniuk és mindössze egyetlen mérkőzést nyertek 1962-es világbajnokságon a későbbi döntős Csehszlovákiát sikerült legyőzniök 3–1-re. Azonban egy rekordot felállítottak a mexikóiak, a kapus Antonio Carbajal lett a világbajnokságok történetében az első játékos, aki öt világbajnokságon is pályaára lépett.
1965-ben Mexikó megnyerte története első CONCACAF-bajnokságát. 1970-ben Mexikó rendezte a világbajnokságot. A Szovjetunió elleni nyitómérkőzésen 0–0-ás döntetlent játszottak, a folytatásban Salvadort 4–0-ra, Belgiumot 1–0-ra verték. A negyeddöntőben Olaszországtól kaptak ki 4–1-re. Az 1974-es világbajnokságra nem jutottak ki, de részt vettek az Argentínában rendezett 1978-as világbajnokságon, ahol három vereséggel zárták a tornát, az NSZK-tól 6–0-ra, Tunéziától és Lengyelországtól 3–1-re kaptak ki. Az 1982-es világbajnokságról lemaradtak, miután az 1981-es CONCACAF-bajnokságon csak a harmadik helyen végeztek Honduras és Salvador mögött.
1986-ban ismét Mexikó adott otthont a világbajnokságnak. Bora Milutinović irányításával a B csoportban szerepeltek, ahol Belgiumot 2–1-re, Irakot 1–0-ra győzték le, Paraguayjal pedig 1–1-es döntetlent játszottak. A nyolcaddöntőben Bulgáriát verték 2–0-ra, majd következett az NSZK elleni negyeddöntő, ahol 0–0-ás döntetlen született és büntetőkkel maradtak alul 4–1 arányban.
1990-es évek
Az 1990-es világbajnokságról és valamennyi nemzetközi tornáról kizárták a mexikóiakat, mert az 1989-es ifjúsági világbajnokság selejtezőiben négy túlkoros játékost szerepeltettek. Az eset Cachirules-botrány néven híresült el.[3] 1991-ben az argentin világbajnok kapitány César Luis Menotti került a nemzeti csapat élére és onnantól kezdve egyre több sikert ért el a mexikói válogatott. 1993-ban meghívottként szerepeltek a Copa Américán és bejutottak a döntőbe, amit 2–1-re elveszítettek Argentínával szemben, de 1993-ban, 1996-ban és 1998-ban is megnyerték a CONCACAF-aranykupát.
Az 1998-as világbajnokságon az E csoportban szerepeltek. Dél-KoreátRicardo Peláez és Luis Hernández duplájával 3–1-re verték az első mérkőzésen. Belgium és Hollandia ellen egyaránt 2–2-es döntetlent játszottak. A nyolcaddöntőben Luis Hernández találatával vezettek ugyan, de a németeknek sikerült fordítaniuk és végül 2–1-re nyerték az összecsapást.
A 2006-os világbajnokságD csoportjábanIrán 3–1-es legyőzésével kezdtek. Ezt követte az Angola elleni 0–0-ás döntetlen és a Portugáliától elszenvedett 2–1-es vereség. A legjobb tizenhat között Argentínával találkoztak és hosszabbítást követően kaptak ki 2–1-re. A világbajnokságot követően Ricardo La Volpe távozott és a helyére Hugo Sánchezt nevezték ki a kapitányi posztra. A 2007-es CONCACAF-aranykupán elveszítették a döntőt 2–1-re az Egyesült Államokkal szemben. Két nappal később kezdetét vette a 2007-es Copa América is, amelyen szintén részt vettek. Brazília 2–0-ás legyőzésével kezdtek, majd Ecuadort is legyőzték, Chilével pedig döntetlent játszottak. A negyeddöntőben Paraguayt verték 6–0-ra, majd azt követően az elődöntőben Argentína ellen 3–0-ás vereséget szenvedtek. A bronzmérkőzést 3–1-re megnyerték Uruguay ellen. 2009-ben megszerezték az ötödik győzelmüket a CONCACAF-aranykupán, miután 5–0-ra megverték az Egyesült Államokat a döntőben.[5]
2010-es évek
A 2010-es világbajnokságon az A csoportba kaptak besorolást a házigazda Dél-Afrika, Franciaország és Uruguay mellett. A torna nyitómérkőzésén 1–1-es döntetlent játszottak Dél-Afrikával,a mexikóiak gólját Rafa Márquez szerezte. Franciaországot 2–0-ra verték a folytatásban Javier Hernández és Cuauhtémoc Blanco büntetőjével. A harmadik csoportmérkőzést elveszítették Uruguay ellen 1–0-ra. A nyolcaddöntőben Argentínával szemben maradtak alul 3–1 arányban és kiestek. A 2011-es CONCACAF-aranykupán mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték. A negyeddöntőben Guatemalát 2–1-re, az elődöntőben Hondurast győzték le 2–0-ra. A döntőben az Egyesült Államokat verték 4–2-re és győzelmüknek köszönhetően részt vehettek a 2013-as konföderációs kupán, ahol nem jutottak tovább a csoportkörből.
A 2013-as CONCACAF-aranykupán a második helyet szerezték meg a csoportjukban. A negyeddöntőben 1–0-ra legyőzték Trinidad és Tobago csapatát, de az elődöntőt Panama ellen elveszítették 2–1-re. Érdekesség, hogy a csoportkörben is ugyanilyen arányban maradtak alul a panamaiakkal szemben.
A 2014-es világbajnokság selejtezőinek negyedik fordulójában mindössze két mérkőzést nyertek öt döntetlen és három vereség mellett, ezért interkontinentális-pótselejtezőt játszottak Új-Zéland ellen a világbajnoki részvételért és 9–3-as összesítésben kijutottak a brazíliai tornára.[6][7] A bemutatkozó mérkőzésükön Kamerunt Oribe Peralta találatával 1–0-ra győzték le.[8] A házigazda Brazília ellen 0–0-ás döntetlent értek el a folytatásban.[9] A harmadik találkozón Horvátországot 3–1-re verték Rafa Márquez, Andrés Guardado és Javier Hernández góljával.[10] A nyolcaddöntőben Hollandiával kerültek szembe és 2–1-es vereséget szenvedtek.[11] A 2015-ös CONCACAF-aranykupán a csoportkörben 6–0-ra verték Kubát, Guatemalával 0–0-ás, Trinidad és Tobagóval 4–4-es döntetlent játszottak. A negyeddöntőben Costa Ricát búcsúztatták, az elődöntőt pedig hosszabbítást követően nyerték meg 2–1-re Panama ellen. A döntőben 3–1-re legyőzték Jamaicát és részvételi jogot szereztek a 2017-es konföderációs kupára. A döntő után két nappal menesztették Miguel Herrera szövetségi kapitányt, mert a philadelphiai repülőtéren megütött egy riportert.[12]
Az Egyesült Államokban rendezett centenáriumi 2016-os Copa Américán a C csoportban Uruguayt 3–1-re, Jamaicát 2–0-ra győzték le, Venezuelával pedig 1–1-es döntetlent játszottak. A negyeddöntőben Chile ellen szenvedtek 7–0-ás vereséget, amivel megszakadt a tizenhat mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatuk. A 2017-es konföderációs kupánOroszországgal, Portugáliával és Új-Zélanddal kerültek egy csoportba. Portugália ellen egy 2–2-es döntetlennel kezdték a tornát, majd ezt követően Új-Zélandot és Oroszországot is legyőzték 2–1-re.[13] Az elődöntőt 4–1-re elveszették Németországgal szemben és a bronzmérkőzésen is alulmaradtak Portugália ellen.
A 2018-as világbajnokságselejtezőiben az első helyen végeztek és kijutottak az Oroszországban rendezett világbajnokságra, ahol az F csoportba kerültek Dél-Korea, Németország és Svédország társaságában. Első mérkőzésükön Hirving Lozano góljával 1–0-ra győztek Németország ellen.[14] Ezt követte a Dél-Korea elleni 2–1-es siker Carlos Vela és Javier Hernández góljaival.[15] A harmadik csoportmérkőzésen Svédország ellen szenvedtek 3–0-ás vereséget.[16] A nyolcaddöntőben Brazíliától kaptak ki 2–0-ra és elbúcsúztak a további küzdelmektől.[17]
2019 elején Gerardo Martinót bízták meg a válogatott irányításával, ezzel ő lett a harmadik argentin származású szövetségi kapitány a mexikói válogatott történetében. A 2019-es CONCACAF-aranykupán megnyerték mindhárom csoportmérkőzésüket. A negyeddöntőben Costa Rica ellen 1–1-es döntetlent követően büntetőkkel (5–4) jutottak tovább, az elődöntőben pedig Haitit győzték le 1–0-ra hosszabbítást követően. A döntőt 1–0-ra nyerték Jonathan dos Santos góljával és ezzel megszerezték a nyolcadik tornagyőzelmüket.[18]
2020-as évek
A 2021-es CONCACAF-aranykupán Salvador, Trinidad és Tobago és Guatemala előtt megnyerték a csoportjukat. A negyeddöntőben Hondurast verték 3–0-ra, az elődöntőben pedig Kanadát győzték le 2–1-re. A döntőt 1–0-ra elveszítették az Egyesült Államokkal szemben.[19]
Az Azték Stadion ( Estadio Azteca) 1966-ban épült. A mexikói labdarúgó-válogatott hivatalos otthona. A válogatott mellett a Club América csapata is itt játssza a hazai mérkőzéseit. 87 523 fős[23] befogadóképességével az amerikai kontinenst legnagyobb stadionja és a világ harmadik legnagyobb sportlétesítménye. Itt rendezték az 1970-es és az 1986-os világbajnokság döntőjét.
A mexikói válogatott barátságos mérkőzéseire gyakran kerül sor az Egyesült Államokban vagy szerte Mexikóban.
*Az 1993-as Copa América volt az első torna, amikor a CONMEBOL-on kívüli csapatot is meghívtak.
Mezek a válogatott története során
A mexikói labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése zöld mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, piros, zöld vagy fehér nadrágból és fehér sportszárból álló kombináció.